A tisztviselő Transit fesztiválon tartott beszéde során „Kelet és Nyugat között – mozgástér Magyarország külpolitikájában” témában tartott előadást. Majd élesen beszélt az Oroszország elleni szankciókról, azokat hatástalannak nevezve. Szijjártó szerint Európa a „lokalizáció” helyett a „háborús globalizáció” útját járta. Úgy véli, hogy „egyes európai politikusok háborús pszichózisban vannak”.
A magyar Külügyminisztérium vezetője megismételte azt a kormányverziót is, hogy Budapest tudja, ki az agresszor (bár beszédében nem nevezte meg sem az oroszokat, sem az orosz diktátort, Vlagyimir Putyint), de „ebben a háborúban értünk senki sem harcol, de mindenki magáért küzd.”
Szijjártó azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok „versenybe lökte Európát” abban, hogy ki és milyen mértékben segíti Ukrajnát. Véleménye szerint ezzel „szó szerint tönkretesszük Európát”. A magyar Külügyminisztérium vezetője tulajdonképpen támogatta a Kreml tézisét a konfliktus „befagyasztásáról”, nem egyszer megismételve a kormány álláspontját, miszerint „a háborúnak ebben a pillanatban véget kell vetnie”. „A szankciós politika kudarcot vallott… Európa szankciópolitikáján az egész világon nevetnek” – mondta Szijjártó.
Szijjártó nem egyszer vált az oroszbarát narratívák elsődleges forrásává Európában (Orbán nyomán). De az a baj, hogy a magyar miniszterek ilyen kijelentésekkel Magyarországot, fontos közép-európai országot a világ szemében a gazdaságilag és politikailag Oroszországtól függő országként adják.
Még Novák Katalin elnök is felszólította Vladimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy folytasson tárgyalásokat Oroszországgal. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a háború másfél éve tart, és nincs olyan katonai megoldás, amely hosszú távon fenntartható békét eredményezne. Ezért kifejezte meggyőződését, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Kijelentette, hogy ezt az erős véleményt nyilvánosan és privátban is kifejezte Zelenszkijnek.
Ezt a narratívát már többször is oroszbarátként elemezték, mert a béke a háború ezen szakaszában azt jelenti Ukrajna és a világ számára, hogy teljes mértékben feladják a Kreml-rezsim gyengítését, mint Kelet-európa békés létét veszélyeztető tényezőjét.
A VoxCheck elemzői úgy vélik, hogy a Kreml hazugságai idézése azt jelenti, hogy te is hazudsz. A Kremlin Watchers Movement tanulmányában megjegyzik, nem is olyan ártatlan a magyar hatóságok ellenséges retorikája. A tanulmány szerint Magyarországot a hagyományos oroszbarát narratívák ötvözete jellemzi az Orbán-kormány hivatalos kommunikációjával, amely maga is tele van manipulatív hazugságokkal.
A budapesti kormány jelenleg nemcsak oroszbarát dezinformációt terjeszt, hanem a Kreml által jóváhagyott narratívákat is alkalmaz belpolitikai stratégiájában. Így sok magyar különösen kiszolgáltatott az orosz és a Fideszes kormányzati propagandának. A gyakori témák a következők: az Orosz Föderáció teljes körű inváziójának igazolása, ugyanakkor a Nyugat megvádolása a konfliktus szításával; Magyarország semlegességének és tétlenségének propagandája, hiszen állítólag ez a „gyors béke” útja; az ukrán állam vezetésének, Kijev partnereinek, Orbán és a Fidesz-kormány bírálóinak lejáratása.
Ennek eredményeként Magyarország demokratikus intézményei egyre nagyobb veszélyben vannak, nyitott társadalma pedig egyre szűkül. Ráadásul a térség tekintélyelvű vezetői egyre gyakrabban próbálják utánozni Orbán politikai magatartását.
Mint ismeretes, Magyarország az oroszok schengeni vízumkérelmeinek 90,9 százalékát hagyta jóvá. Emellett tárgyalni kezdett a Törökországgal kötött gabonamegállapodás folytatásáról Ukrajna nélkül. Ugyanakkor Magyarország és Törökország az egyetlen olyan NATO-ország, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez.
Az Európai Unióban, úgy tűnik, belefáradtak az efféle trükközésbe. Az Európai Bizottság még 2022-ben azt javasolta, hogy a kulcsfontosságú uniós alapból három program keretében a források 65 százalékát ne utalják ki Magyarországnak a jogállamiság problémái miatt (mintegy 7,5 milliárd euró – a szerk.). És a cseh kormányban pedig nem zártak ki, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból. Az országnak volt elég ideje eldönteni, hogy kinek az oldalán áll – a NATO vagy Oroszország. Ezért ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy dönt, hogy folytatja a szövetség zsarolását, Magyarországot ki kell zárni a NATO-ból – hangsúlyozta Waldemar Skrzypczak, a lengyel szakértő és lengyel szárazföldi erők volt parancsnoka.
A magyar kormány destruktív politikája nemcsak a világ vezető országaihoz fűződő nemzetközi kapcsolatait érinti, hanem saját népét is, amelynek a Fidesz sem szégyell nap mint nap oroszbarát narratívákat „etetni”. Talán csak első pillantásra Magyarország a civilizált Régi Europa része marad, de valójában Budapest egyre inkább az „orosz világ” európai központjává válik.
Egy ilyen politika odáig vezethet, hogy Magyarországra nemcsak gazdasági szempontból egyre kevésbé fontos szövetségesként tekintenek majd, hanem olyan országként is, amelyet a hatóságok ellentmondásos lépései miatt elkerülnek.