Június 6-án éjjel az orosz megszálló erők felrobbantották a Kahovszkaja vízerőművet. A géptér belülről történő felrobbantása következtében a Kahovszkaja vízerőmű teljesen megsemmisült.

Ennek aláaknázása Oroszország újabb példátlan bűncselekménye Ukrajna ellen, amelynek katasztrofális következményei lesznek nemcsak az ország déli részének, hanem más országok lakosságára nézve is. Hiszen környezeti és gazdasági következményekről, a sugárzás- és az élelmiszerbiztonság nagy veszélyéről beszélünk.

Az állomást nem lehet visszaállítani. Az előzetes előrejelzés szerint a tározó várhatóan a következő 4 napon belül üzemképes lesz. Június 6-án reggel 9 órától a Kahovszkoje tározó vízszintje rohamosan csökken, megkezdődött a lakosság evakuálása a potenciálisan áradó területekről. A tározó szintjének ellenőrizetlen csökkenése további veszélyt jelent az ideiglenesen megszállt Zaporozsjei atomerőműre. A Kahovszkoje-tározóból származó vízre van szükség ahhoz, hogy az állomás áramot kapjon az atomerőmű turbinakondenzátoraihoz és biztonsági rendszereihez. Most megtelt az állomási hűtőtó. Az erőmű ukrán munkatársai minden mutatót figyelnek.

Putyin végül úgy döntött, hogy ukránok százezreinek életétől és sorsától függetlenül felperzselt föld taktikával lép fel. Köztük azok is vannak, akik az általa megszállt területeken élnek.

A Kreml minden retorikája az Oroszország által megszállt Krím és Ukrajna déli régiói lakosainak állítólagos “megmentéséről” az elejétől a végéig hazugság volt és marad. A gát felrobbantásával Oroszország a Krímet hosszú évekig a Dnyepr folyó vízellátása nélkül ítélte, a megszállt Herszon megye bal partjának lakóit pedig otthonaik lerombolására.

A Kahovszkaja vízerőmű aláaknázása “visszatérő” esemény. 1941. augusztus 18-án a visszavonuló szovjet csapatok felrobbantották a dnyepri erőművet, ami komoly technogén katasztrófát okozott.

1943-ban a felújított Dnyeproi Erőmű gátjának felrobbantásának “megakadályozása” érdekében az előrenyomuló szovjet csapatok a gát bombázását hajtották végre. Egy szerencsés balesetnek köszönhetően sikerült elkerülni a második katasztrófát. Ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a fényképet mutasson be saját robbantásának következményeiről Nürnbergben a kártalanítás céljából .

Mint látható, semmi új. Az egyetlen ország, amely kész elpusztítani minden élőlényt, nem kímélve sem sajátját, sem másokat, a rezsim megőrzése érdekében, nem változott egy évszázada.

Nincs katonai értelme egy civil objektum megsemmisítésének. Talán így az orosz tábornokok egyszerűen ki akarták zárni a fegyveres erők ellentámadásának egyik lehetséges irányát, belefáradva azon töprengeni, hol és mikor kezdődik.

A Kahovszkaja vízerőmű felrobbanása az oroszországi hadseregnek nevezett szervezet lelkiállapotának egy másik fontos jellemzőjét demonstrálta, amelyről szintén nem egyszer írtunk. Képtelenség kritikusan érzékelni a parancsokat és kész teljesíteni a parancsnok akaratát, függetlenül a következményektől.

Az oroszok indítékai a vízerőmű aláásására több mint egyértelműek. Ez az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadásának két eszközzel való megzavarása: a világ megfélemlítése, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket is bevethet, hogy a világ politikailag nyomást gyakoroljon Ukrajnára az aktív akciók leállítása érdekében, valamint taktikai akadályozása egy esetleges leszállásnak a Herszon régió bal partján. Ez Ukrajnát is kiüti az élelmezésbiztonsági rendszerből – a vízerőmű felrobbantása tönkreteszi az öntözőrendszert, ami hatással lesz a mezőgazdasági szektorra, Dél-Ukrajna és a Krím ökológiai katasztrófa, valamint gazdasági összeomlás övezetévé válik. Ennek eredményeként Oroszország meg akar távolítani minket versenytársoktól, és saját élelmiszerei révén befolyást akar szerezni a világ felett. Az oroszok Ukrajna számára gazdaságilag veszteségessé teszik Dél és Krím felszabadítását. Ez nem jelenti azt, hogy nem szabadítjük fel azokat, de mind Donbász, mind a Krím visszatér, mint katasztrófa sújtotta övezet. Így Oroszország puffert hoz létre.

Az orosz terrortámadás tönkretette a dél-ukrajnai öntözőrendszert. Leáll a Herszon és a Zaporozsje régiók szántóföldi öntözőrendszereinek vízellátása – elsősorban a megszállt területeken, de érinti az Ukrajna által ellenőrzött területeket is. Ez alapvetően rontja a mezőgazdaság lebonyolításának lehetőségét a régióban, ami további veszélyt jelent a helyi lakosság táplálkozására, és negatívan befolyásolja az ukrajnai betakarítás mennyiségét. Ez újabb csapás a globális élelmezésbiztonságra. A homokos fenék feltárása előfeltétele lesz az új sivatagok létrejöttének, ami a régió éghajlati viszonyainak későbbi változásával jár. Ukrajna már a kockázatos mezőgazdaság zónájában van. Most ezek a kockázatok nőnek.

A kahovi gát aláaknázása kritikus jelentőségű a Krím vízellátása szempontjából. Északi Krím vizet kapott, amelynek forrása a Kahovszkoje víztározóból vízzel táplált öntözőlétesítmények voltak. Valójában ezt a tározót 1958-ban építették a Krím-félsziget vizellátásának céljából.

Van még egy, teljesen negatív következménye a gát aláaknázásának – a zaporozsjei atomerőmű katasztrófa veszélye. Végül is a Zaporozsjei atomerőművet a Kahovszkoje tározóból származó vízzel hűtik, ahol a vízszint gyorsan csökkent a gát felrobbantása után. Ha vízhiány van a hűtőtavakban, a reaktorok túlmelegedése a fukusimai forgatókönyv szerinti balesethez vezethet. A katasztrófa megelőzése érdekében az állomás munkatársai már 2022 szeptemberében megkezdték az előkészületeket a reaktorok “hideg állapotba” helyezésére. Ez azonban nem biztos, hogy elég.

Ezt a “perzselt föld” taktikát alkalmazza ma az orosz hadsereg. A Kahovszkaja vízerőmű példája lehet az első vagy az utolsó – attól függően, hogy a Nyugat hogyan reagál erre a kirívó háborús valamint az emberiség és a természet elleni bűncselekményre is. Az ember okozta katasztrófák minden, amire az oroszok képesek legalább egy időre megakadályozni, hogy a fegyveres erők ne elpusztítsák őket Ukrajna területén.