A kormány meghosszabbította a nem prémium benzinre és dízelre meghatározott árstopot. A 480 forintos fogyasztói ár és a nagykereskedelmi, vagyis beszerzési ár gyakorlatilag egybe esik, ez pedig kigazdálkodhatatlan veszteséget jelent. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint már az átvételkor buknak a kutak, ami miatt a kisebb hálózatok, a tényleg csak néhány kutat működtető vállalkozások napjai viszont meg vannak számlálva.
Pénteken kapták meg a kegyelemdöfést a hazai benzinkutak üzemeltetői: jelentősen emelkedett a benzin és a gázolaj beszerzési ára is: előbbi beszerzési ára 8 forinttal emelkedik, így a benzin beszerzési ára is átlépi a 480 forintot, míg a gázolajnál az emelés mértéke 5 forint – utóbbi esetében már korábban, néhány hete átlépte a beszerzési ár a hatóságit. Emiatt a kutak már átvételkor veszteséget szenvednek el: drágábban veszik az üzemanyagokat, mint amennyiért a fogyasztóknak eladhatják.
Az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára azt mondta, „gyakorlatilag a piaci szereplők jelentős része – a közel 2000 hazai töltőállomás nagy része – már nullszaldós, azaz a nagykerár elérte a kiskereskedelmit, tehát nemhogy nyereségük nincs, de már a költségek fedezésére sem maradt semmi”.
A kormányinfón a héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy semmilyen kompenzációt nem kapnak a kutasok. A probléma az, hogy az üzemanyag átvétele mellett még az alkalmazottakat és a töltőállomások fenntartási költségeit is fedezni kéne, ami mostanra tarthatatlan lett a kutasoknak. Viszont a kormányzati részről annyit jelentettek be, hogy aki nem bírja a gyűrődést, annak a benzinkútját átveszi a Mol Nyrt. ideiglenesen.
A portál cikke szerint emiatt a vidéki kisebb, fehér kutak – vagyis nem a nagy láncokhoz tartozó állomások – napjai megvannak számlálva. Ha nincs tartalékuk, akkor nem tudják fizetni az alkalmazottakat sem. Ráadásul ezek a kutak jellemzően kisebb településeken működnek, ahol tényleg csak tankolni állnak meg az emberek, az árbevételük közel 100 százaléka az üzemanyag értékesítéséből jön – a nagyobb kutaknál ez az arány „jobb”, átlagosan 85 százalékról beszélhetünk.
Az üzemeltetők abban sem bízhatnak, hogy az olajár érdemben esne. „Az olajpiacot nézve alapvetően egy ciklikus válságban vagyunk” – kezdte az Indexnek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője, szerinte 2022-ben az átlagkereslet meghaladja majd a 2019-es évit, amivel a kínálat nem tud lépést tartani. Vagyis az árak tovább emelkedhetnek. (Ahogy arról a Napi.hu is írt, elemzők 150 dolláros Brent árfolyamot várnak a jelenlegi 90-95 dolláros szinthez képest.)
Nagy mozgástere a kormánynak sincs: a jövedéki adó szintjét az Európai Unió határozza meg, ennek már most is a minimumszintje alatt van a jelenlegi magyar adóteher. Ráadásul ezt euróban határozza meg az EU, ami azért nem jó a jelenlegi helyzetben, mert gyenge a forint.
Az áfacsökkentés pedig azért problémás, mert a kormánynak a költségvetési egyensúlyt kellene javítania, az üzemanyagok adója pedig a legkönnyebben beszedhető és tervezhető, ahogy ez igaz a jövedéki adóra is. „Április után bárki is lesz hatalmon, annak egyensúlyt kell javítania” – fogalmazott Pletser Tamás, aki szerint politikailag öngyilkosság kihátrálni az árstopból.
A piac közel negyede kis benzinkút, nekik ez a helyzet csődöt jelent rövid időn belül. Sokan már jelezték is, hogy közel a bedőlés, volt olyan kutas, aki már be is zárt.
A kormány valamilyen irányba mégis elmozdulhat: hétfőn a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezésére és az érdekképviselet részvételével, a független üzemanyagkutasok képviselőinek bevonásával, egyeztető tárgyalást tartanak az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM).