Az új év kezdetét Ukrajna balti államokkal való együttműködésének felerősödése jellemezte: Vlagyimir Zelenszkij elnök Litvániába és Észtországba látogatott, a lett országgyűlés elnöke, Daiga Mierinja Kijevbe érkezett. Vlagyimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke munkalátogatás keretében a balti államokba látogatott. A tárgyalások eredményei azt mutatják, hogy a lett, litván és észt partnerek nem csökkentik Ukrajna támogatásának ütemét. Zelenszkij balti szövetségeseinél tett látogatása során sikerült olyan megállapodásokat kötni, amelyek elősegítik az ukrán hadiipari komplexum pozíciójának megerősítését. A balti országok is támogatják Ukrajnát az Európai Unióba és a NATO-ba való integráció folyamatában.
A balti országok képességeik szempontjából maximálisan segítik Ukrajnát. Ezek az országok méretükben, népességükben és gazdaságukban is kicsik. Többet segítenek Kijevnek, mint néhány más európai és nyugati ország. És segítenek, mert megértik, hogy most Ukrajna háborút vív az orosz agresszió ellen, nemcsak Ukrajna szabadságáért és függetlenségéért, hanem az övékért is.
Tavaly egyes orosz médiában megjelent, hogy Oroszország hibrid agressziós terveit készíti elő a balti államok ellen. Valami hasonló ahhoz, ahogy Oroszország fellépett Ukrajna ellen 2014-ben. Ezért a balti országok megértik, hogy azzal, hogy segítik Ukrajnát, saját magukon is segítenek, semlegesítve annak lehetőségét, hogy Oroszország megtámadhatja őket.
Az európai orosz háború idején a regionális szövetségek biztonsági szövetségként erősödnek meg. Ezek a formátumok a NATO keleti szárnyán most különösen fontosak – prioritásaik kialakítását a háború megváltoztatja. Paradox módon éppen Ukrajna járul hozzá a NATO-államoknak megerősödéséhez Európa keleti részén – ők erősítik saját katonai képességeiket. Ukrajnának az agresszor elleni harca már most felbecsülhetetlen értékű időt nyer majd számukra hadseregeik méretének, katonai költségvetésük növelésére, fegyverszerződéseik növelésére, védelmi ipari kapacitásaik növelésére, a partnerekkel való együttműködésre és a NATO-csapatok jelenlétének erősítésére.
Lényeges, hogy Joe Biden amerikai elnök egyik varsói találkozója utolsó európai körútja során a “Bukaresti kilenc” országainak vezetőivel folytatott tárgyalásokat. A Fehér Ház támogatja őket. Ez pedig az atlanti együttműködés új tengelye, amely előnyösebb a nagyobb formátumokkal szemben – például EU vagy NATO. Ezek bonyolultabb, bürokratizált struktúrák, ahol vannak gátló láncszemek, olyan államok, amelyek nem vesznek részt olyan erősen Ukrajna támogatásában. Például Magyarország, Ausztria stb.
A közelmúltban vált ismertté, hogy Litvánia és Észtország pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának, Lettország pedig már kezdeményezte egy drónos koalíció létrehozását Ukrajna számára, amelyhez már csaknem 20 állam csatlakozott. Így a balti országok hozzájárulása Ukrajna stabilitásának előmozdításához az orosz agresszióval szemben kolosszális, tekintve méretüket és képességeiket.
A balti államok azonban rettenetesen erős nyomást éreznek az Orosz Föderáció részéről, hiszen egy terrorista országgal való szomszédság szempontjából ezek az államok Ukrajnának “szövetségesei a szerencsétlenségben”. “Litvániának fel kell készülnie az Orosz Föderációval vívott háborúra, és meg kell erősítenie a regionális katonai együttműködést, mert lehet, hogy Ukrajna nem nyeri meg a háborút” – mondta Gabrielus Landsbergis Litvánia Külügyminisztériumának vezetője november 24-én Oroszország katonai fenyegetése elleni terv ismertetése közben.
“Nyíltan el kell ismernünk, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás nem biztos, hogy elegendő a háború megnyeréséhez” – mondta Landsbergis. Nem zárta ki, hogy Ukrajna kénytelen lesz tárgyalni Oroszországgal, és ez az Orosz Föderáció győzelmét jelenti. “Ez lesz az a nap, amikor elkezdjük a visszaszámlálást a következő háborúig. Oroszország háborújáig egy másik szomszéddal” – hangsúlyozta a miniszter.
A tisztviselő azt is hangsúlyozta, hogy Litvániának fel kell ébrednie a “béke kellemességéből”, sürgősen intézkedéseket kell tennie védelmének megerősítésére, és fel kell készülnie a “legrosszabb forgatókönyvre”. A konkrét lépésekkel kapcsolatban közös stratégiai projektek kötését szorgalmazta a Lengyelországgal való kommunikáció terén, valamint a katonai együttműködés jelentős erősítését. Litvánia új stratégiájának magában kell foglalnia az északi és balti országokkal való regionális partnerségeket, valamint a “mindennapi képzést Ukrajnában – nem csak távolról, hanem ott tartózkodva is”. Landsbergis korábban azt mondta, hogy Ukrajna önkéntelenül is bekapcsolódhat a béketárgyalásokba az agresszor Oroszországgal, ha a szövetségesek nem tudják ellátni Kijevet a háború megnyeréséhez szükséges mennyiségű fegyverrel és lőszerrel.
A balti népek, mint senki más, megértik az ukránokat és az orosz invázió elleni harcukat, mert ők is tapasztaltak hasonlót. Azt is megértik, hogy Oroszország továbbra is veszélyt jelent a balti országok szuverenitására és területi integritására, valamint azt is, hogy ez leküzdhető az agresszor legyőzésével. Emiatt a Nyugatnak fokoznia kellene Ukrajnának nyújtott segítséget, mert Kijev Moszkva felett aratott győzelme nemcsak Kelet-Európát, hanem a balti államokat is megmenti. A balti országok NATO-tagsága ellenére területükön minden eddiginél nagyobb az Orosz Föderáció inváziójának veszélye, így sem Brüsszelnek, sem Washingtonnak, sem európai országnak nem szabad késlekedniük.