Orbán választási győzelme és megromlott viszony Ukrajnával

         Negyedik ciklusra marad hivatalában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt kormánykoalíciója pedig megerősítette pozícióját a parlamentben. Ezeket a választási eredményeket a Nemzeti Választási Iroda ismertette. A kormányzó tömb megőrzi alkotmányos többségét, és kettővel több mandátumot kap, mint az előző összehívásban – összesen 135 mandátumot a 199-ből.

         Orbán Viktor a szavazatok mintegy 70 százalékának összeszámlálásakor is rendkívül extravagáns kijelentéssel kommentálta (akkor még korai) győzelmét – „A legszámosobb ellenfelekkel kellett megküzdenünk: az országon belüli baloldallal, a nemzetközi baloldali erőkkel, Brüsszellel, bürokratákkal, a Soros-birodalom összes szervezetével, a nemzetközi médiával és végül az ukrán elnökkel. Soha nem volt még ennyi ellenfelünk.”

         Ukrán részről eddig nem érkezett válasz, mint ahogy Ukrajna elnökétől sem gratulált a választási győzelméhez. Várhatóan semmi jót nem hoz a magyar-ukrán kapcsolatokra az, hogy Orbán győzelmi beszédében az „ellenfél” szót használja. Mindkét ország népe többször is támogatta egymást, de a két állam függetlenségének időszakában e kapcsolatok teljes történetében még senkit nem neveztek ellenfélnek.

         Márki-Zay Péter elismerte vereségét, és kijelentette, hogy csalódott a választás eredménye miatt. A kormányt azzal vádolja, hogy egyenlőtlen feltételeket teremt a választási kampányhoz. Márki-Zay szerint az ellenzék azért veszített, mert Orbán dominált a magyar médiában. A független megfigyelők egyesületeinek aktivistái is számos jogsértésről beszélnek már közvetlenül a választások során. Az EBESZ független megfigyelőként még nem kommentálta ezt a helyzetet.

         Összegezve ezeknek a választásoknak az eredményeit, valamint a közelmúltban a Magyarország és Ukrajna viszonyában lezajlott események alapján elmondható, hogy a magyar lakosság számára kolosszális változások nem várhatók. Valószínűleg Magyarországnak is vitás ügyei lesznek az EU-val az ország demokrácia elégtelen szintje miatt. Ilyen bizonytalan környezetben a magyar választópolgárok a régiekhez és ismertekhez nyúltak, inkább nem szavaztak valami radikálisan újra, optimistább reményeket adva a szabadság és a demokrácia uralmának az országban. Magyarország, mint eddig, minden egyértelmű ok nélkül lobbizni fog Oroszország európai érdekeit. Egy dolog biztos: a magyar-ukrán kapcsolatok minden hivatalos nyilatkozat után, beleértve az utolsót is, valamint az Ukrajna elleni orosz háború alatt elhangzott vakmerő nyilatkozatokat, biztosan nem fognak fordulni jobbhoz.

Részvény: