Svédország leküzdte az utolsó akadályt a NATO-csatlakozás felé vezető úton, miután a magyar parlament jóváhagyta az ország tagságát. A magyar parlament február 26-án, hétfőn jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását. A döntést 188 magyar képviselő támogatta, mindössze 6-an voltak ellene. A ratifikációs folyamat hivatalosan azután ér véget, hogy a ratifikációs jegyzőkönyvet Magyarország köztársasági elnöke aláírja és a hivatalos közlönyben közzéteszi. Várhatóan erre a következő héten belül kerül sor.
Magyarország volt a Szövetség utolsó tagja, amely jóváhagyta Svédország belépését. A többi formális eljárás elvégzése után az ország hivatalosan is a NATO tagjává válik. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közösségi oldalain üdvözölte a vonatkozó döntést. “Üdvözlöm, hogy a magyar parlament megszavazta Svédország NATO-tagságát. Most, hogy a Szövetség valamennyi tagja jóváhagyta ezt a döntést, Svédország a NATO 32. tagja lesz” – írta Stoltenberg.
A teljes körű orosz inváziót és az ukrán területek megszállását követően Svédország és Finnország 2022 májusában közösen kérte csatlakozását a NATO-hoz. Finnország szinte azonnal tag lett, de Svédország belépését Magyarország és Törökország akadályozta. Az utóbbi különösen a Kurdisztáni Munkáspárt képviselőinek kiadatását követelte meg, amelyet a török hatóságok állami intézményeket fenyegető terrorszervezetnek tartanak.
A helyzet 2023 októberében változott meg, amikor Törökország beleegyezett, hogy leállítja Svédország védelmi szövetséghez való csatlakozási kérelmének blokkolását. Ankara megváltoztatta döntését, miután az EU képviselői megállapodtak abban, hogy megújítják a tárgyalásokat Törökország Unióhoz való csatlakozásáról és a haditechnika eladására vonatkozó amerikai szankciók enyhítéséről. Az egyik legfontosabb megállapodás az amerikai F-16-os vadászrepülőgépek Törökországnak történő eladásának engedélyezése volt.
De annak ellenére, hogy a magyar parlament engedélyezte Svédországnak a NATO-csatlakozást, Budapestnek még mindig van lehetősége ennek a folyamatnak a lassítására. Ha pedig Finnországot 2023 áprilisában felvették a Szövetségbe, akkor egy másik skandináv ország útja sokkal hosszabbnak bizonyult, sőt, tovább is tart.
S bár a sikeres szavazást megelőzte Ulf Kristersson svéd miniszterelnök látogatása és négy Gripen vadászrepülőgép magyarországi eladásának bejelentése, ez nem volt meglepetés, mert 2021 óta folytak a tárgyalások róluk és 2024-re tervezték. Ugyanis a pályázat végleges elfogadásához még szükséges a parlament elnökének aláírása, amit öt napon belül kell megtenni és öt napon belül pedig a köztársasági elnöknek aláírását is. Jelenleg mind a szóvivői, mind a megbízott elnöki posztot Kövér László tölti be. Az a tény, hogy Novák Katalin 2024. február 10-én lemondott egy árvaházban szexuális bántalmazást elkövető személy kegyelmezése miatt.
Vagyis technikailag Budapest továbbra is fenntarthatja Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos döntését. Mert Magyarország volt az utolsó ország, amely már mindent megtett azért, hogy a Szövetség bővítését ne szavazza meg. És tette ezt annak ellenére is, hogy Szijjártó Péter a Külügyminisztérium vezetője ígéretet tett arra, hogy nem Magyarország lesz az utolsó ország amelytől ez függne. Mert Törökország 2024. január 26-i döntése után Magyarország volt az, amely még egy hónapig kitartott, és nem hagyta jóvá Svédország kérelmét. Magyarországnak ez az álláspontja az Ukrajnának nyújtott segélyek blokkolásával együtt végül is nagy aggodalmat váltott ki az Európai Unió és a NATO tagjainak többségében. Ami a Szövetség problémáit illeti, mondják, hogy amerikai szenátorok is eljöttek Budapestre, de nem fogadták el őket.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor néhány napja hivatalos látogatást tett Iránban. Hivatalosan – a közel-keleti konfrontáció elkerülése érdekében, és egyúttal a mezőgazdasági és beruházásvédelmi együttműködési megállapodás aláírása érdekében. Ugyanakkor – mint a magyar 444 Podcast írja – egy irániak számára tartott tájékoztatón aktívan kifejtette, hogy az USA az ellenzéki pártok és a tömegtájékoztatás finanszírozása révén destabilizálja Magyarország belpolitikáját. Így bár Svédország egy lépéssel közelebb van a NATO-hoz, Budapest az, amelyik a fékpedálon tartja a lábát, és ismét lenyomhatja.
Mindazonáltal Svédország NATO-csatlakozásának előnyei nyilvánvalóak mind a Szövetség, mind az ország számára, és ez legalább Európa biztonsági szintjének és az Észak-atlanti Szövetség védelmi képességének növekedését jelenti, különösen a véres orosz agresszió elleni küzdelemben.