Hét év alatt 15 helyet zuhant Magyarország az Economist üvegplafon-indexén.
Nem fest túl rózsás képet a magyar nők munkaerőpiaci-helyzetéről az Economist üvegplafon-indexe. A hetilap minden évben nőnapon publikálja felmérését, mely a különféle gazdasági és társadalmi mutatók alapján állítja össze listáját az országok között.
Az index összeállítása során a többi közt nők felsőoktatási és munkaerőpiaci részvételét, fizetését, a gyermeknevelési költségeket, az anyasági és az apasági jogokat, a gazdálkodástudományi felsőoktatási jelentkezéseket és a vezetői/politikai pozíciókat vették figyelembe. Az egyes országok által elért index a tíz tényező súlyozott átlagából állt össze. Eszerint minél a magasabb pontszám, annál egyenlőbb elbánásra számíthatnak a nők a munkahelyükön.
A 2023-as adatok alapján készült, most publikált lista annyiban nem okoz meglepetést, hogy továbbra is az észak-európai országok – Izland, Svédország, Norvégia és Finnország – állnak az élen, és a top4-ben lényegében 2016 óta nem történt változás, legfeljebb a sorrendben. Idén, csakúgy mint tavaly, Izland szerezte meg az első helyet.
Döbbenetesen nagyot zuhant viszont a magyarországi mutató. Míg Magyarország 2016-ban a lista kilencedik helyén állt, addig a legújabb felmérés szerint már csak a 24., ezzel csak Izraelt, Svájcot, Japánt, Törökországot és Dél-Koreát előzi meg. Az utolsó három hely egyébként – hasonlóan a TOP3-hoz – lényegében változatlan, viszont az ausztrál és a lengyel nők helyzete lényegesen javult az elmúlt öt évben.
A részletes adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon, mint szinte minden országban, lényegesen több nő vesz részt felsőoktatásban, mint férfi, a munkaerőpiacon viszont már megfordul a trend. A dolgozó nők pedig átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
Ahol Magyarország különösen rosszul teljesít, az a vezető pozíciók betöltése. Az Economist mutatói szerint a magyar menedzseri állások mindössze 37,5 százalékát töltik be nők, az igazgatótanácsokban pedig csak 11,8 százalék (bár ez legalább néhány százalékkal javult).
Az is feltűnő, hogy miközben a magyar nők átlagosan 72 hét fizetett anyasági szabadságot kapnak, amivel jól állunk az összesítésben, a férfiaknak nem engedi meg a rendszer, hogy időt töltsenek újszülött gyermekükkel. Erre a célra mindössze két hetet kapnak.
Az Economist arra is felhívta a figyelmet, hogy kutatások szerint hogy ha több nő kerül a politikai vezetésbe, akkor a nők jogaira és a családpolitikára is nagyobb hangsúlyt fektetnek. Magyarországon ehhez képest kifejezetten alacsony a nők politikai részvétele, az Országgyűlésben a képviselők mindössze 14 százaléka nő, a kormányban pedig Varga Judit távozása óta egyetlen nő sincs.
Novák Katalin köztársasági elnök lemondása óta pedig az államfői pozíciót is egy férfi tölti be – igaz, ez már csak a jövő évi üvegplafon-indexre lesz hatással.
(Címlapkép: Novák Katalin magyar nők között.)