2022 február 24-én Putyin megkezdte a területi terjeszkedés korszakát. Ukrajnai inváziója csak az első állomása egy nagyszabású agressziónak, amelynek végső célja Európa elpusztítása. Az orosz propaganda következetesen Oroszország ellenségeként mutatja be Ukrajnát és a Nyugatot, és hosszú háborúra készíti fel az oroszokat. Az oroszok fronton elszenvedett nyilvánvaló kudarcai és a jelentős előnyök hiánya ellenére (Ukrajna megszállt területének mintegy 55%-át február 24-e után az ukrán fegyveres erőknek sikerült felszabadítaniuk) még korai azt állítani, hogy Oroszország elvesztette ezt a háborút. Az Orosz Föderáció erőforráspotenciálja (a szó legtágabb értelmében) akkora, hogy a Kreml évekig elhúzódó, alacsony intenzitású háborút folytathat, miközben fegyvereket halmoz fel egy ismételt teljes körű offenzívához.
Putyin már létrehozott egy Nyugat-ellenes koalíciót: Irán drónokkal és lőszerekkel látja el Oroszországot, Kína politikai szinten támogatja Oroszországot, és a Globális Dél számos országa a Kreml szövetségeseként tartja magát, kezdve a Szovjetunió idején kialakult kapcsolataiból. Oroszország kihívás elé állította a Nyugatot: ez egy globális konfrontáció, amelyben Putyin nem számol veszteségekkel és nem szab időkeretet. A háború addig folytatódhat, amíg ő van hatalmon, és végső célja a nyugati nemzetek feletti intézmények, például az EU és a NATO összeomlása, hasonlóan a Szovjetunió 1991-es összeomlásához.
A NATO-nak, mint a Nyugat kulcsfontosságú katonai struktúrájának, haladéktalanul reagálnia kell erre a fenyegetésre. Csak a Szövetség keleti szárnyának Ukrajna általi radikális megerősítése tud megbízható gátat képezni az orosz agresszió útjában.
Az USA kulcsfontosságú NATO-ország, amelynek pozíciója jelzésértékű az egész Szövetség számára. Putyin Oroszországa teljes körű agressziójának körülményei között, aminek következtében Ukrajna területének 18%-a volt megszállás alatt, az ellenségeskedés áthelyezése a NATO-országok területére már nem tűnik utópiának.
Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának egykori munkatársa, Paul D. Miller még 2016-ban azt jósolta, hogy Ukrajna után a balti országok lesznek az Orosz Föderáció következő célpontja, és ismertette Európa felosztásának valószínű forgatókönyvét. A volt tisztviselő egy idevágó cikket közölt a Foreign Policy folyóiratban, amelyben megjegyezte, hogy Putyin és környezete a Nyugatot Oroszország törvényes prédájának tekinti. A Nyugat szupranacionális intézményeinek, elsősorban a NATO-nak és az EU-nak a gyengítésére Oroszország bevett kapcsolatokat, Oroszország szimpatizánsait használja a nyugati politikusok és üzletemberek, különböző álbékefenntartó szervezetek, radikális pártok és mozgalmak között. Az Ukrajnával 2022-ben kezdett teljes körű háború és a fenti előrejelzést követő 6 év után a Kreml valóban felhasználta az említett befolyási karokat Európa meggyengítésére és Ukrajna támogatásának ellehetetlenítésére. Ez a hibrid agresszió klasszikus megnyilvánulása, amely a következő katonai invázió előfeltétele.
A fentiek arról tanúskodnak, hogy Oroszország valós háborús fenyegetést jelent a civilizált Nyugat európai része ellen. Putyin másfél éve vív egy teljes körű háborút, melynek segítségével Ukrajnát igyekszik elfoglalni és nyugati szövetségeseit kimeríteni. Ez egy többszintű terv, amely a hibrid agresszió különböző típusainak kombinációját foglalja magában. Amikor Európa megosztott lesz és meggyengül, az orosz csapatok inváziója lesz a kelet-közép-európai országokban. Ez szégyen és történelmi vereség lesz a NATO számára, amelyet az orosz propaganda minden lehetséges módon reprodukálni fog.
A Szövetségnek be kell látnia, hogy az a világ, amely 2022. 02. 24. előtt létezett, már nem létezik – Putyin rohamosan méretezi azokat a kihívásokat a Nyugat számára, amelyek globális háborúhoz vezethetnek. Sokkal jobb előre látni az Oroszországból érkező fenyegetést, mint később európai városokban orosz csapatokkal harcolni. A Kreml zsarolást alkalmaz, többek között nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik Ukrajna NATO-tagsága esetén. Ez blöff: Finnország felgyorsult NATO-csatlakozása bebizonyította, hogy Oroszország nem képes olyan drasztikus lépésre, mint az atomfegyverek bevetése.
Az USA-nak, mint a demokratikus világ vezetőjének kell meghoznia az egyetlen helyes döntést Ukrajna hatékony biztonsági garanciáinak nyújtása és az azt követő NATO-csatlakozás tekintetében. Putyin világosan megmutatta a világnak céljait: a Nyugatnak nem szabad megismételnie az 1938-as müncheni hibát, és nem engedheti meg, hogy elkezdődjön a harmadik világháború.