A munkavállalók és a munkaadók uniós konzultatív testülete, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szerint a javasoltnál nagyobb mértékben kell emelni az EU költségvetését. Korábban hasonló álláspontot fogalmazott meg az Európai Parlament szakbizottsága is.
A 350 fős EGSZB elfogadta saját álláspontját a uniós költségvetés félidős felülvizsgálatával kapcsolatban. Ennek fontos eleme, hogy – az Európai Bizottság júliusban előterjesztett javaslata szerint – 66 milliárd euró pótbefizetésre van szükség, amelyből Ukrajna folyamatos támogatását lehetne biztosítani, de szerepel benne az illegális bevándorlás elleni hatékonyabb fellépés és az EU versenyképességének javítása is.
Az EGSZB alapvetően egyetért a költségvetés növelésével, de úgy véli, hogy a javaslatból hiányzik az a törekvés, hogy megfelelően válaszoljon Európa fő kihívásaira. A testület bírálta a javaslatot, mivel az „teljesen elszakadt az Európai Bizottság stratégiai előrejelzési tevékenységétől”. Konstantinos Diamantouros, az EGSZB előadója amellett érvelt, hogy „a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozó javaslatból az ambíció hiányzik. A költségvetés reálértéken csökken, részben az infláció miatt. A következő többéves pénzügyi kerethez új megközelítésre van szükségünk, amely többet tesz a civil társadalom bevonása érdekében.”
Az Ukrajna pénzügyi megsegítésére vonatkozó keretet illetően az EGSZB támogatta azt az elképzelést, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna újjáépítésének kiegészítő forrásaként használják fel, és hangsúlyozta, hogy közép- és hosszú távon Európának „a Marshall-terv mértékéhez megfelelő, jelentős, tartós kötelezettségvállalásra lesz szüksége” Ukrajna számára. Elena-Alexandra Calistru, az EGSZB előadója a következőket mondta: „Gyorsan meg kell állapodnunk az Ukrajnai Eszköz létrehozásában. Biztosítanunk kell a jogállamiságot mind az EU-tagállamokban, mind az ukrajnai újjáépítési folyamatban, a finanszírozás feltételének a reformoknak kell lenniük.” Az EGSZB azonban pragmatikus megközelítést sürget: egyensúlyt kell találni a reformok ösztönzése, valamint az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint a védekező háborút vívó ország „valós helyzetének elismerése” között.
Korábban az Európai Parlament költségvetés szakbizottsága a javaslatról azt mondta, hogy további 10 milliárd euróval kellene kiegészíteni. Annak érdekében, hogy a különböző területek finanszírozása folyamatos legyen, még ebben az évben a jogalkotási folyamat végére kell érni.
Ezt a témát azonban a magyar kormány egyelőre blokkolja. Mivel költségvetést érinti kérdésről van szó, egyhangúságra van szükség. A magyar álláspont azonban az, hogy amíg Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz és amíg az ukránok el nem számolnak az eddig megkapott pénzekkel, addig az Orbán-kabinet tárgyalni sem hajlandóm erről az ügyről.