Újabb ingatlanokat sajátítana ki a kormány a Budapest–Belgrád vasútvonal építése miatt

A területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.

Újabb ingatlanok kisajátítására van szükség az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához. A Budapest–Belgrád vasútvonal építésére vonatkozó kormányrendeletet a „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák – írja a Népszava.

A jelenlegi módosítás alapján a beruházással érintett ingatlanok sora bővül:

a beruházás megvalósításához ezernél is több ingatlanra van szükség, a kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.

Mint írják, Soroksár esetében több külterületi ingatlan is érintett, de Ferencváros és Pesterzsébet esetében csak belterületiekről van szó. A mellékletben ezenfelül dömsödi, kiskőrösi és kiskunhalasi kül- és belterületi, valamint taksonyi zártkerti ingatlanok szerepelnek. Taksony már az előző listán is rajta volt.

A lap megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium ezt válaszolta: „A Vasúti Hatósági Főosztály 2021-ben jóváhagyta a projekt megvalósításáért felelős konzorcium érintett vonalszakaszra vonatkozó engedélyezési terveit. Ez alapján ismertté váltak azok az ingatlanok, amelyeknek megszerzése a magyar állam javára részben vagy egészben szükségessé vált. A vállalkozó által a MÁV Zrt. részére átadott záradékolt kisajátítási tervek alapján a Kelebia-Soroksár szakaszon a vasúttársaság

mintegy 2100 ingatlan esetében indította meg a területszerzési eljárását, amelyek mára gyakorlatilag befejeződtek. A tervezés előrehaladásával és a műszaki tartalom kiviteli terv szintű kidolgozásával azonban sok esetben további területek igénybevétele iránti igény merül fel.”

A minisztérium szerint az újabb kisajátítandó területekre azért volt szükség, mert a tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók – felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése stb. Hozzátették, hogy az új területszerzési igények olyan ingatlanokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek kisajátítással, és olyanokra is, amelyek a korábbiakban részben már érintettek voltak.

Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20231115_BudapestBelgrad_vasutvonal_ingatlan_kisajatitas_kormany

Részvény: