Mint korábban ismert volt, Oroszország június elején 11 ukrán hadifoglyot adott át Magyarországnak, többségüket eltűntnek tekintették. Ugyanakkor maga Budapest mindenkit meggyőzőtt arról, hogy a magyar kormánynak állítólag semmi köze ehhez. Az ukrán diplomatáknak már június 20-23-án sikerült öt katonát Ukrajnába vinniük.
Most vált ismertté, hogy az Orosz Föderációból Magyarországra 11 ukrán hadifoglyot szállító repülőgép június 7-én nem Oroszországból, hanem Törökországból érkezett Budapestre. Rácz András, a Corvin Egyetem oktatója a Szabadság Rádió magyarországi szerkesztőségének elmondta, hogy egy ilyen útvonal „egyáltalán nem meglepő, hiszen Oroszország ezen az országon keresztül szokott foglyokat cserélni”. Szerinte kényesebb és fontosabb fogolycseréket hajtanak végre Törökországon keresztül. Bár az ukrán katonáknak magyar vezetékneve volt, közülük csak egy beszélt magyarul és kettős állampolgárságú volt. Petr Jacenko, az Ukrán Hadifogolyok Hivatalának szóvivője megerősítette, hogy mind a 11 személy magyar származású, de az ukrán állam és az ukrán nép képviselői. „Vagy az orosz fél elengedte őket, amikor átadták őket Magyarországnak, vagy a katonákat hadifogolyként adták át Magyarországnak, és Magyarország elengedte őket” – tette hozzá Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.
A Kyiv Independent és Szabadság Rádió azonban diplomáciai forrásokra hivatkozva beszámolt arról, hogy az Oroszország által Magyarországnak átadott ukrán hadifoglyokat megfélemlítették, és rábeszélték a magyar állampolgárság elfogadására. A forrás szerint a hadifoglyok meg voltak győződve arról, hogy jobb, ha nem térnek vissza Magyarországról Ukrajnába, mert azonnal visszatérnek a frontra, vagy elítélik „dezertálásért”. Arról is beszámolnak, hogy az ukránokat a magyar állampolgárság elfogadására buzdították. A hadifoglyoknak állítólag magyar eredetű vezetéknevük volt, de csak egy beszélt magyarul.
„Információink vannak – és ezt az Ukrajnába visszatérők is megerősítik –, hogy pszichológiai nyomásnak voltak kitéve, és torz információkat kaptak. Azt is tudjuk, hogy manipulálták őket, és a Magyarországon maradt csoportot továbbra is manipulálják” – erősítette meg Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.
A júniusban Magyarországra hozott csoport 19-23 éves fiatalokból állt, akik diplomáciai források szerint több mint egy éve hadifogolytáborban voltak, amiről az ukrán államnak szinte semmilyen információja nem volt. Mint arról korábban beszámoltak, tizenegy katonát fogtak el az északkelet-ukrajnai Kupjanszk városa közelében.
Andrej Juszov ukrán katonai hírszerzés szóvivője július 14-én közölte, hogy az orosz ortodox egyház újra ilyen jellegű ukrán hadifoglyok átszállítását tervezi Magyarországra. Az ukrán különleges szolgálatok egyik meg nem nevezett forrása szerint, amelyet az RBC Ukraine idéz ebben a témában, Magyarország beleegyezett, hogy csak akkor fogadjon be több ukrán hadifoglyot, ha azok szigorúan magyarok lesznek.
„Úgy látjuk, az Oroszország elszigetelésére tett erőfeszítések, a szankciók, valamint a háborús finanszírozás és források megvonása mellett Magyarország különböző ürügyekkel aktívan fejleszti az együttműködést Oroszországgal. Természetesen ezt a titkos megállapodást is a Magyarország és Oroszország közötti együttműködés részének tekintjük. Azt is látjuk, hogy ezt a kérdést politikai célokra használják fel, többek között a kárpátaljai helyzet példáján keresztül. Érdemes megnézni Magyarország miniszterelnökének nyilatkozatait, aki szerint Oroszország háborús bűneiről nincs szó, hogy Putyin nem bűnöző, és Ukrajna nem szuverén állam.” – mondta Oleg Nikolenko.
Magyarország haszna ebből az ügyből továbbra is tisztázatlan, mert az ügy Budapestet érintő negatív következményeitől eltekintve Orbán nem kap támogatást sem saját népétől, sem az európai közösségtől. A hadifoglyokkal való bánásmód alapvető szabályait megsértve, az Orosz Föderációval való ilyen közvetlen együttműködésért a nemzetközi szervezetek kemény elítélése, sőt az EU bizonyos szankciói is várhatók.
Bármi legyen is a Magyarországon maradt ukrán hadifoglyok sorsa, az átadásuk csak egy újabb eszkaláció az ukrán-magyar kapcsolatokban, amelyek már az orosz invázió előtt is feszültek voltak, és azóta is egyre romlik.