Hatalmas csúcsot ért el a külkereskedelmi többletünk, csakhogy ezt nagyon nagy részben a világpiaci energiaárak esésének köszönhetjük. Ha ezt kivesszük a képletből, az látszik: egyre kevesebb magyar terméket sikerül eladni külföldön, és a magyaroknak sincs nagyon pénzük vásárolni.
Soha nem volt még egy hónapban akkora külkereskedelmi többlete Magyarországnak, mint idén februárban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Összesen 1,65 milliárd euróval, azaz 641 milliárd forinttal több pénz érkezett be az országba a külföldön eladott magyar árukért, mint amennyit a külföldi termékekért kifizettünk.
Ez rendes körülmények között kimondottan jó hír volna, csakhogy a részletekbe belemélyedve látszik, hogy nem egyszerű a helyzet. Ugyanis a külkereskedelmi többlet most nem azt jelenti, hogy az exportunk szárnyalna, és hatalmas pénzeket kapna az ország a külföldön eladott Made in Hungary feliratú árukért. Sőt, az exportunk még vissza is esett, 2,4 százalékkal gyengébb, mint egy éve ilyenkor.
Úgyhogy a szép többlet nagyon nagy részben annak tudható be, hogy az importunk hatalmas mínuszban van: 12 százalékkal csökkent egy év alatt. Hogy ez pontosan miért történt, azt részletesen csak később teszi közzé a KSH, de a korábbi hónapok adatközlései alapján jól lehet látni, hogy két ok magyarázza az import zuhanását,
- sokkal olcsóbban lehet külföldi energiahordozókat venni, mint egy éve – ez persze nem baj,
- és gyenge a belső kereslet, kevesebb külföldi áru megvásárlására van a magyaroknak pénzük – ez már annál komolyabb gond.
Az elmúlt 13 hónapból 12-ben javult a külkereskedelmi mérlegünk, az egyetlen kivétel tavaly december volt. Ez volt a szerencsés időjárás mellett a másik oka annak, hogy 2023-ban csak esett a magyar GDP, nem pedig a legmélyebb válságokat idézően zuhant.