-
Jobban járhat, aki nem kéri rögtön a juttatás megállapítását. Más lehet a nyugdíj összege, ha rögtön a korhatár betöltésekor állapítják meg, vagy ha csak utána, akár évekkel később. Viszont aki már a korhatár betöltésekor kérte a nyugdíja folyósítását, további keresőtevékenységgel sem növelheti a nyugdíj összegét, mert már nem vonnak a nyugdíjasok keresetéből tb-járulékot – hívja fel figyelmet az… Olvass tovább →
-
Egymás után nő a nyugdíjkorhatár az uniós országokban, miközben a munkaképes korú népesség folyamatosan apad. Dániában a jövő évtizedben már 69 éves korig kell dolgozni. Nálunk jelenleg nincs terítéken a további emelés, de a trendek egyértelműek. Sok uniós országban már be van tervezve a korhatár-kitolás: Dániában 2035-ben 69 évre emelkedik majd, Hollandiában 2028-ra 67 év… Olvass tovább →
-
A nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, de az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányt már az idén év végéig elkészítenék. Vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelését, mert egyre többen vonulnának vissza a munkából. Egy reformjavaslat tartalmazza ezeket, amelyet a kormány az unió felé terjesztett. A Nyugdíjas Parlament és az MSZP is tiltakozik. A januári 15 százalékos emelés… Olvass tovább →
-
Egy kutatás szerint a megkérdezettek több mint 20 százaléka már az ötvenes évei elején letenné a munkát. A megszabott korhatárhoz képest jóval hamarabb nyugdíjba mennének a 30-59 éves korosztály tagjai, ha lenne erre lehetőségük – ez derül ki a K&H biztos jövő index második negyedéves eredményeiből, amely összhangban van a korábbi években született eredményekkel. A… Olvass tovább →
-
A nyugdíjkorhatárt elérve több társadalombiztosítási ellátás is szolgálati időnek számíthat, ha pedig valaki csak munkaviszonyból származtatott szolgálati idővel ment nyugdíjba, ez többletbevételt is jelenthet. Bár sok támogatás – családi pótlék, anyasági támogatás stb. – nem számít bele a rendszerbe, a gyes és a gyet igen. Acsaládtámogatási ellátások a gyermeket nevelő családok, személyek részére az állam… Olvass tovább →