A külügyminiszter szerint erről még vitázni sem hajlandók.

„Minden magyar ember, aki kiállt akkor Magyarország szabadságáért, hős. Minden ezzel ellentétes minősítgetést kikérünk magunknak, visszautasítunk és még csak beszélni sem vagyunk róla hajlandók” – jelentette ki Szijjártó Péter az észt kormánypárt, a Konzervatív Néppárt elnökével, Martin Helmével (képünkön) tartott budapesti közös sajtótájékoztatóján. A rendezvényen ugyanis szóba került az az orosz tankönyv is, amely burkoltan lefasisztázta az 56-os forradalmárokat.

A magyar sajtóban elterjedt tankönyvrészlet két mondatban tárgyalta a szabadságharcot, amelyekben a szovjet emlékművek „vandalizálását”, a forradalom heteiben elkövetett lincseléseket emelték ki, illetve megemlítették, hogy a forradalmárok közül sokan a korábbi „fasiszta Magyarország” haderejében szolgáltak.

Ez utóbbi megállapítás nem jelent túl sokat, hiszen ez tizenegy évvel a második világháború vége után a harmincas-negyvenes magyar férfiak többségéről elmondható volt. Más kérdés, hogy a forradalmárok többsége éppenséggel a fiatalok közül került ki, akik életkorukból kifolyólag sem harcolhattak a második világháborúban. Ugyanakkor tény, hogy a társadalom szinte minden rétegét megtaláni az 56-osok között a kétkezi munkástól a grófleszármazottig, az egykori kommunista partizántól a nyilasig, illetve az SS-katonáig. Bár érdemes ehhez hozzátenni, hogy a szabadságharcosok többségét nem az határozta meg 1956-ban, hogy kik és mik voltak tíz évvel korábban, hanem az, amit az elmúlt évtized tett velük. Így tehát, aki a „fasiszta Magyarország” fegyveres erejében szolgálókat hozza fel 1956-tal kapcsolatban, annak nem a szabadságharcról, hanem a szuverenitáshoz fűződő magyar igényről van mondandója.

Szijjártó fenti, karakánnak szánt kijelentése annak fényében is furcsának tűnhet, hogy 2016-ban még nem így gondolta, hiszen hét éve, amikor az orosz köztévé pogromnak nevezte az 1956-os forradalmat, a külügyminiszter behívatta az orosz nagykövetet.
Senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről”

– írta akkor közleményében a minisztérium.

Sőt még a RIA Novosztyi publicistájával is vitába szálltak, amikor az a bekéretést igyekezett beszélgetéssé eufemizálni.

A „még csak nem is vitázunk róla” álláspontja azért is különös a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről, mivel az elmúlt években Szijjártóék a kormányt érő külföldi kritikák PR-ízű megtorlóakciójaként alkalmazták az illetékes nagykövetek rapportra rendelését. Most azonban, amikor az olyannyira dédelgetett magyar szuverenitásba gázolnak bele sáros szovjet csizmával, valamiért elmaradt a harcos berendelés.

Forrás:https://hvg.hu/itthon/20230901_Szijjarto_Oroszorszag_1956_tankonyv_sajtotajkoztato