A magyar gazdaság valószínűleg a 2008-as gazdasági válság óta tapasztalható leghosszabb recesszióból lépett ki, a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt az elsőhöz képest – írja a Bloomberg egy közgazdászok felmérésére hivatkozva. Éves viszonylatban ugyanakkor 1,4%-kal zsugorodott az ország gazdasága.

         A térség gazdasági növekedésének aláásásának, az infláció kétszámjegyűre emelkedésének és a lakásárak növekedésének oka Oroszország teljes körű inváziója Ukrajnába – írja a Bloomberg.

         A „kijövünk a recesszióból” címet azonban nem szabad csodálni, mert de facto Magyarország ma már Európa egyik legkevésbé vonzó gazdasága.

         2020 vége óta a GDP-adatok nem voltak olyan gyengék, mint most. A magyar gazdaság mutatói 2,3 százalékkal estek április-júniusban. A romlás folyamatának négy egymást követő negyedévre történő mérése pedig még soha nem történt meg azóta, hogy 1995-ben a jelenlegi módszertan szerint mérték a GDP-t – írja a hvg.hu.

         A szakértők többsége előzetesen úgy becsültek, hogy Budapest 2023-ban alig elkerüli a recessziót, de a gazdaság 2022-hez képest olyan kis többlettel fut majd, hogy az szinte stagnálásnak minősül. A magyar kormány optimistábban 1,5 százalékos növekedést vár, az MNB pedig nagyon széles sávot adott előrejelzésében: 0,0 százalékos eredményt nem tart kizártnak, de 1,5 százalékos növekedést sem. Az Európai Bizottság 0,5 százalékos növekedéssel számol, ami az egyik legalacsonyabb mutató lenne az EU-ban, és erre számít az IMF is.

         A magyar kormány már augusztus elején, azaz augusztus 1-jétől, keddtől eltörölte az alapvető élelmiszerek másfél éve érvényben lévő árkorlátozását. A Telex portál szerint ezt követően egyik napról a másikra több tíz százalékkal drágultak egyes áruk. Az újságírók rámutatnak, hogy ez nem szabály – egyes üzletekben az egyes termékek árai még alacsonyabbnak bizonyultak, mint korábban.

         Az élelmiszerek árkorlátozásának eltörléséről szóló döntés júniusban vált ismertté. A kormány az infláció lassulása után tett ilyen lépést, bár az árnövekedés ütemét tekintve továbbra is az ország régiós vezető – ezek ott magasabbak, mint például Ukrajnában. Az infláció elleni küzdelem részeként a kormány arra is kötelezte az üzleteket, hogy hetente több terméket 15 százalékos kedvezménnyel árusítsanak. Ez az előírás június óta 20 kategóriájú árura vonatkozik (akkor 10%-os volt a kedvezmény), augusztustól pedig olyan termékekkel egészülnek ki, amelyekre korábban árkorlátozás vonatkozott. A vételárnál magasabb áron értékesíteni tilos, kivéve az akciós ajánlatot.

         Ez lett-e a küzdelem tényezője az ellen, hogy a magyarok Ausztriába mennek vásárolni? Magyarországon drágábbak az élelmiszerek és a háztartási vegyszerek, mint a szomszédban, és mindez az orosz gáz miatt van, amitől az Orbán-kormány függővé tette a gazdaságot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint januárban 25,7 százalékos volt az infláció ebben az országban, ami a legmagasabb ráta az Európai Unióban. Az élelmiszerárak 44%-kal emelkedtek. A magyarok a magas étel- és italárak miatt a szomszédos Ausztriába utaznak, ahol ezek az áruk olcsóbbak.

         Ahogy Raskó György magyar közgazdász a Facebookon elmondta, családjával egy kelet-ausztriai városba, a magyar és szlovák határok mellett mentek élelmiszert vásárolni. „Most jöttünk haza Kittsee-ből, ahol sajtot, sört, kávét és tisztítószereket vettünk, mert olcsóbb, mint Magyarországon. A bevásárlóközpont parkolója ismét megtelt magyar és szlovák rendszámú autókkal. Osztrák rendszámú autók kevésben.

         Ahogy arról az Index portál márciusban beszámolt, a svájci köztévé riportot készített a magyarországi élelmiszerárak meredek emelkedéséről. A tehetős svájciak nagyon meglepődnek azon, hogy a magyarok bevételük mintegy harmadát költik élelmiszerre.

         Az Index által idézett Bod Péter közgazdász szerint a magyarországi áremelkedés oka Orbán Viktor kormányának helytelen politikája. Ahogy Bod mondja, Magyarország gazdasága túl sok energiát fogyaszt, és az „olcsó” orosz gáztól függ, ami most sokkal drágább, mint korábban. Ez elsősorban az élelmiszerek árának meredek emelkedéséhez vezetett. Orbán kormánya azt ígéri, hogy az év végére 10 százalék alatt lesz az infláció Magyarországon. És amíg el nem jön ez a boldog idő, addig Ausztriában vásárolnak a magyarok.

         Orbánnak Putyinnal való barátságának fenntartása nemcsak maguknak a magyaroknak drága, hanem a magyar miniszterelnök „az ukrajnai magyarok védelmével” kapcsolatos kedvenc kijelentéseinek is drága. A kárpátaljai magyar közösség pedig egy teljes körű háború kitörése után egyre közelebb érzi magát Kijevhez, mint Budapesthez, ahol Orbán Viktor miniszterelnök erősíti kapcsolatát a Kreml-lel. Erről ír a Financial Times.

         A kiadványban az áll, hogy a magyarság a legnagyobb kárpátaljai nemzetiségi csoportok közül. Korábban mintegy 150 ezer fős volt, most 70-80 ezer körül mozog a létszám. „Korábban ukrán állampolgárságú magyarnak tartottam magam. Ez megváltozott, amikor Orbán azt mondta, hogy ez nem az ő háborúja, és meg kell állapodnunk a tűzszünetben. Amit Orbán csinál… csak mások érdekeit szolgálja” – mondja Buleca György, egy Magyarországról árukat importáló cég igazgatója. „A háború mindent megváltoztatott. A kárpátaljai magyarok már nem támogatják Orbánt” – tette hozzá.

         A vállalkozó szerint a kisebbségi jogok nem jelentenek gondot. Az iskolákban 10 éves korig még mindent lehet magyarul tanítani, majd fokozatosan bevezetni az ukrán nyelvet. „A törvény az törvény. Ukrajnában vagyunk. Ez normális, ha nem beszél ukránul? Nem. Az oroszok használják ezt a kérdést. Orbán a gyalogjuk” – mondta Buleca.

         Orbán Viktor tehát az Orosz Föderációhoz fűződő kapcsolataival rombolja le Magyarország lakosainak stabilitását, és a magyar-ukrán kapcsolatokban eltávolodik manipuláció tárgyától, a kárpátaljai magyaroktól.