A koszovói vezetés szerint a szerbek Koszovó területéről rabolták el a három koszovói albán rendőrt, ezt Aleksandar Vucic szerb elnök tagadta. A rendőröket Szerbia most kész szabadon engedni, Orbán Viktor szerint „a lépés világos bizonyítéka a szerb és a magyar nemzet közötti mély barátságnak és a két ország közötti stratégiai együttműködésnek”.
Június 20-án, Palicson találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint a szerb és a magyar kormányok tagjai, a szerb miniszterelnök és a magyar köztársasági elnök. Orbán Viktor a találkozón személyesen kérte Aleksandar Vucic szerb elnököt, fontolja meg annak lehetőségét, hogy Szerbia szabadon engedje azt a három koszovói rendőrt, akit június 14-én fogtak el Szerbiában.
Úgy tűnik, Aleksandar Vucic engedett a kérésnek. Hétfőn arról tájékoztatta Orbán Viktort, hogy a múlt heti találkozójukon megfogalmazott kérésének megfelelően, a szerb hatóságok hamarosan kiengedik őrizetből a korábban elfogott három koszovói rendőrt – ezt Szijjártó Péter közölte az MTI-vel.
Később Orbán Viktor is posztolt az ügyről a Facebook-ra, azt írta: „Nagyra értékeljük Vucsics elnök lépését, ebben a súlyos kihívásokkal terhelt időszakban. Ez a lépés világos bizonyítéka a szerb és a magyar nemzet közötti mély barátságnak és a két ország közötti stratégiai együttműködésnek”.
A szerbiai belügyminisztérium tájékoztatása szerint a három koszovói albán rendőr teljes felszerelésben, „állig felfegyverkezve”, térképekkel és GPS-berendezéssel ellátva rejtőzködött Szerbia területén. „A rendőrség gyors és hatékony akciójának köszönhetően sikeresen akadályoztuk meg, hogy a koszovói rendőrség Közép-Szerbia területén végrehajtson egy olyan akciót, amely minden paraméterében terrorista cselekménynek tekinthető azzal a céllal, hogy tovább destabilizálja a helyzetet, és növelje a feszültséget, amely Szerbia ellen irányul” – olvasható a közleményben.
A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a három rendőrt a szerb erők elrabolták, hiszen ők Koszovó területén tartózkodtak, és egy olyan utat ellenőriztek, amelyet a szerb bűnbandák csempészetre használnak.
A három koszovói albán rendőrt a határmenti részen fogták el, a belgrádi és a pristinai vezetés pedig mást kommunikált arról, hol történtek valójában a letartóztatások, egymást vádolták az ügyben (nem mindegy ugyanis, hogy Szerbia területén tartóztattak le koszovói rendőröket, vagy Koszovó területéről rabolták el őket). Orbán kérése állítólag zárt ajtók mögött korábban már előkerült.
A sajtótájékoztató a szerb állami televízió rákérdezett Aleksandar Vucicnál, hogy hajlandó-e megfontolni Orbán kérését. Vucic elutasította a vádakat, miszerint a három koszovói albán rendőr embertelen körülmények között lenne fogva tartva, mint ahogy szerinte azt a nemzetközi média hangsúlyozza. Azt mondta, akkor hajlandó tárgyalni az elfogott rendőrökkel, ha elengedik a letartóztatott szerbeket. Később azt mondta, megfontolja a kérést, de a koszovói rendőrök ügye végső soron a szerbiai igazságügyi szervek hatáskörébe tartozik.
A szerb államfő „elfogott szerbek” alatt arra a szerb férfira utalt, akit a koszovói rendőrség azért tartóztatott le, mert a májusi koszovói incidensek során a szerb rendőrök és KFOR katonák ellen elkövetett támadások fő szervezőjének tartják – írta akkor a 24.hu.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a koszovói rendőrök „elrablását” agresszív cselekménynek minősítette, amelynek célja a koszovói helyzet eszkalálása és Koszovó destabilizálása. Vucic elnök a koszovói rendőröket letartóztató szerb hatóságok „professzionalizmusát” méltatta és elutasította a vádat, hogy a szerb rendőrök átlépték volna a koszovói határt.
Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.