Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij aláírta a 9332. számú törvényt az ukrán nyelvre való áttérés 2024. szeptember 1-ig folytatásáról azokban az iskolákban, amelyekben az EU-országok valamelyik nyelvén folyik a tanítás. Korábban az „oktatási törvény” ilyen átmeneti időszakot határozott meg 2023. szeptember 1-ig. Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatala márciusban világossá tette, hogy nem járulnak hozzá Ukrajna jövőbeni uniós csatlakozásához az oktatási törvénnyel kapcsolatos újabb engedmények nélkül, amely az elmúlt években a kétoldalú kapcsolatok problémái fő okozójává vált.
Ukrajna jelenlegi jogszabályai valamiért nem rendelkeznek a nemzeti kisebbség nyelvén oktatott oktatási intézmények működéséről. Ehelyett a törvény külön osztályok (csoportok) létrehozását írja elő, ahol az oktatás az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvén folyik. Ugyanakkor az ilyen osztályokban az államnyelven tanult tantárgyak tanulmányi idejét fokozatosan az 5. osztályos 20%-ról a középiskolai 60%-ra kell emelni.
Ugyanakkor az ukrán Kárpátalja egyik járásában a törvénytől eltérően 4 iskola működik, amelyek hivatalos teljes nevén a „magyar tanítási nyelvű” szavak szerepelnek. Így például a Perényi Zsigmondról elnevezett Nagyszőlősi Középiskola vezetése arról számolt be, hogy minden osztályban egyszerre két nyelven oktatják a tantárgyakat: 70%-ban magyarul, 30%-ban ukránul. Ez az oktatási forma ellentmond a hatályos jogszabályoknak, különösen Ukrajna „Az általános középfokú oktatásról” szóló törvénye 5. cikkeének hatodik részének.
Az ukrajnai oktatás azonban nem áll meg, hanem fejlődik. Így fogadták el a „Nemzeti Kisebbségekről” szóló törvényt. Az egyik pont ennek az embercsoportnak az értelmezését tartalmazza. A törvény megállapítja, hogy Ukrajna nemzeti kisebbsége Ukrajna állampolgárainak állandó csoportja, akik nem etnikai ukránok, hagyományosan Ukrajna területén élnek, akiket közös etnikai, kulturális, történelmi, nyelvi és/vagy vallási jellemzők egyesítenek, tisztában vannak ahhoz való tartozásukkal, és ezt bizonyítja a nyelvi, kulturális és vallási identitás megőrzésére és fejlesztésére irányuló vágyuk. Ukrajna nyelvi ombudsmanja szerint az ukrán nyelv oktatási normák szerinti elsajátításának ellehetetlenítése lassítja az oktatást keresők teljes beilleszkedését az ukrán társadalomba.
Emlékezzünk vissza, Gulyás Gergely azt mondta, Magyarország csak akkor lesz kész Ukrajna tagságának támogatására, ha „biztosítja a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát”.
Közölte ugyanakkor, hogy a magyar kormány szeretné javítani a kapcsolatokat Kijevvel, de ez csak akkor lesz lehetséges, ha az ukrán hatóságok módosítják az oktatási törvényt, amely Budapest szerint korlátozza a magyar nyelv használatát.
Mint látható, Budapest retorikája megköveteli Ukrajnától, hogy csak Orbán felfoghatatlan geopolitikai ambícióinak szeszélyére változtassa meg saját jogszabályait, mert mint a fentiekből is kiderült, Ukrajnában egyszerűen nincs elnyomás a magyar kisebbséggel szemben.
Ugyanakkor maga a magyar oktatási környezet is szétesik. A pedagógusok a legrosszabbul fizetett szakmacsoportok közé tartoznak Magyarországon. A pedagógusok fizetése Magyarországon mintegy 850 euró adózás előtt. És a többi EU-országhoz képest is ők rendelkeznek a legnagyobb munkaterheléssel – heti 24 óra kötelező tanítás. 2010-ben Orbán és pártja jelentős oktatási reformokat ígért. A tanárok reményei azonban nem váltak be. 2012-ben a kormány hatalmas ügynökséget hozott létre az összes iskola felügyeletére és a tantervek központi fejlesztésére. Az ügynükség számos személyzeti kérdést is megold, és engedélyezi az oktatási intézmények legkisebb kiadásait is. Sok tanár panaszkodik az ilyen „hipercentrizmusra”.
A nevelés terén hangsúlyt kap a hazafias nevelés, a nemzeti összetartozás érzésének átadása, a katonai nevelés, Magyarország védelmi képességeinek erősítése. Egyes oktatók “propaganda, militarizálás és tekintélyelvűség”-ként írják le. Az oktatási folyamatnak ez a megközelítése a XIX századra emlékezteti.
A 2022. áprilisi parlamenti választások után a teljes oktatási szféra a Belügyminisztérium irányítása alá került. “A tekintélyelvű rendet nem érdeklik a képzett és autonóm állampolgárok” – hangsúlyozta Orosz Anna, a Momentum liberális ifjúsági párti ellenzéki politikusa. Orosz 2022 októberében a budapesti tanártüntetéseken is részt vett.
Radó Péter szakértő azt is bírálja, hogy az oktatásban valóban “kasztrendszer” jött létre. „Ez a rendszer nyomorúságos állami iskolákat biztosít az alacsony státuszú és szegény gyerekek számára. Egyházi iskolák – a középosztály számára. A drága magániskolák pedig a felső középosztálynak valók” – írja.
Magyarországon 2016-ban a nagyszabású pedagógustüntetések a súlyos bürokrácia, a túlterheltség és az iskolák autonóm jogainak eltörlése ellen irányultak, például a szabad tankönyvválasztással kapcsolatban. Aztán a tanárok szinte semmit sem értek el. Sokan közülük egyszerűen abbahagyták az állami iskolákat.
Még áprilisban az Európai Parlament szinte valamennyi frakciójának vezetője felszólította az Európai Bizottságot, hogy a demokráciával, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdések miatt ne adjon helyt Magyarország további európai forrásokra vonatkozó kérésének. Külön megemlítették a legújabb jogalkotási kezdeményezést, amely szűkíti a pedagógusok munkavállalói jogait és véleménynyilvánítási szabadságát, különös tekintettel a sztrájkjogra és a jelenlegi kormány bírálatára. „Véleményünk szerint mindez lehetetlenné teszi a Helyreállítási és Stabilitási Alap első kifizetéseinek pozitív megítélését” – jegyezték meg. Az aláírók a szociális és oktatási projekteket, reformokat célzó ESF+ Program Magyarországnak történő kifizetéseinek felfüggesztését is szorgalmazták, mivel Magyarország nem tett eleget minden szükséges kötelezettségének.
Végül, miközben az ukrán állampolgárok az új rendszerben tanulják az államnyelvet, Orbán és pártja korrupcióba süllyedt, és több millió forintot lopott el. A végeredményben a lerombolt magyar oktatási rendszer.