Az EU-s szabályokból lényegében semmiféle jelentős minimálbér-emelési kényszer nem következik. A szakszervezetek mindenesetre szükségesnek látják a minimálbér felzárkóztatását, és ebben jó eséllyel partnerre találnak a gazdaságélénkítésben utazó kormányban.
Az uniós szabályozásból nem következik, hogy Magyarországon jelentősen emelni kell a minimálbér mértékét – tett tisztába egy félreértést a G7.hu-nak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
A félreértés abból következett, hogy az uniós irányelv felvet lehetséges opciókat a követelményrendszerre vonatkozóan. Például hogy a referenciaérték a bruttó minimálbér bruttó mediánbérhez viszonyított 60 százaléka, vagy a nettó minimálbér nettó átlagbérhez viszonyított 50 vagy 60 százaléka legyen, ez pedig itthon már kötelességként jelent meg a cikkekben.
Kötelezettsége az unió felé csak a kormánynak van arra vonatkozóan, hogy egy akciótervet dolgozzon ki, amely bemutatja, hogy a minimálbér alakulása miként fog hozzájárulni ahhoz, hogy a legalacsonyabb bérek fedezzék a minimális megélhetési költségeket
– mondta Rolek Ferenc. Az emelés mértékére nincs kötelező uniós szabály. Arról a szakszervezetek és munkaadók közti egyeztetéseken felmerült célról pedig, hogy a minimálbér a medián 60 százalékára nőjön, Rolek elmondása alapján egyelőre csak tárgyalások zajlottak a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán, 2027-es céldátummal.
Az egész irányelv sokkal inkább a szociális partnerség megerősítéséről, mint a minimálbér értékének szabályozásáról szól
– tette hozzá Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A követelményrendszerrel kapcsolatban Rolek Ferenc szerint „még sok vitára lehet számítani”. Ugyanakkor ő azt is megjegyezte, hogy a szociális partnerek körében általános nézet, hogy az elmúlt évek emelései ellenére Magyarországon a minimálbérek az átlagos bérszínvonalhoz képest alacsonyak, és szükség lenne a felzárkóztatásukra.
Ebben egyébként vélhetően a kormány is partner lesz. A kormány elsődleges célja jelenleg a gazdaságélénkítés, azon belül a lakossági fogyasztás felpörgetése. Ehhez a keresetek jelentős növekedése szükséges – különösen, hogy az elmúlt évek rendkívül magas inflációja mintegy 2,5 évvel vetette vissza a magyar vásárlóerőt – és a kormány a versenypiaci bérek alakulására legkönnyebben a minimálbér (és a garantált bérminimum) meghatározásán keresztül tud hatni.