Legalább két oka van annak, hogy Putyin számára fontosak a jó kapcsolatok ezzel az országgal: egyrészt a migránsút Nigeren halad át, másrészt egy fontos energiavezeték halad át rajta. Jelenleg harc folyik a két nigériai folyam birtoklásáért.

         „A franciák és az őket támogató európai államok azt akarják, hogy az energia folyjon csőből, a migráció pedig ne folyjon. Oroszország azt akarja, hogy az energia sohase folyjon, a migráció viszont annál inkább. Az utóbbival, a migránsfegyverrel a célja Európa destabilizálása. Az előbbivel pedig az európai energiafüggőség fokozása” – írja Facebook-oldalán Robert K. Castel izraeli szakértő és államférfi.

         Nem meglepő, hogy Oroszország a migránsokat fegyverként használja Európa destabilizálására, ez már 2021 novemberében is így volt a Lengyelország és Fehéroroszország határán. Az emberek a fegyveres fehérorosz biztonsági erők ellenőrzése alatt álltak, akik meghatározták a migránsok mozgásának irányát.

         A lengyel hatóságok elrendelték a lengyel-fehérorosz határ védelmének megerősítését. November 10-én reggel vált ismertté két nagy menekültcsoport Fehéroroszország területéről Lengyelországba történő áttöréséről.

         A varsói kormány Alekszandr Lukasenko fehérorosz uralkodót vádolta meg azzal, hogy megszervezte a menekültek kiszállítását a válságövezetekből az Európai Unió külső határáig.

         Emlékezzünk vissza Kersten Knipp újságíró 2022 júliusi megjegyzésére, amelyben egyértelműen megértette Putyin álláspontját a szíriai migránsokkal kapcsolatban.

         „Azzal, hogy megtagadja a segélyek áthaladását a Bab al-Hawa ellenőrzőponton, Putyin a szíriaiak tömeges migrációjának új hullámát provokálja ki Törökországba és az EU-ba. Ez egy újabb visszaélés az emberekkel a saját érdekükben” – kommentálta Kersten Knipp.

         Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország akkoriban megtagadta a Szíriának szánt segélyprogram folytatását. A feleknek nem sikerült megegyezniük az ENSZ-ben, ami oda vezetett, hogy a nemzetközi segélyek leálltak a törökországi Iskenderun város közelében lévő Bab al-Hawán, a háború sújtotta országban egyetlen működő ellenőrzőpontján.

         Az ország északi részén élő mintegy négymillió embernek, akik eddig a legszükségesebbekkel voltak ellátva, máshol kell segítséget kérniük. Pontosan hogyan, az nem ismert. Vajon ez érdekelni fogja Vlagyimir Putyin elnököt? Az Ukrajna elleni támadását tekintve feltételezhetjük, hogy nem.

         És most, ha azt nézzük, hogy Putyinnak új stratégiája van a Nigerből Európába érkező migránsok nagyobb léptékű felhasználására, nyugodtan kijelenthető, hogy ez minden EU-tagot arra kényszerít, hogy befogadja a migránsok egy részét. A menekültek európai országok közötti elosztásának új rendszerével összefüggésben Magyarország is megkapja a részét a menekültek közül, és köteles lesz támogatni őket – lakhatást, élelmet, gyógyszereket biztosítani és fokozatosan legalizálni Magyarországon. Mindezt a magyar kormány a magyarok által befizetett adók terhére teszi majd. Ami Putyin terveiben szerepel, az Európába való banális inváziójának nevezhető. Aminek nem csak a legprogresszívebb Franciaország, Németország stb., hanem a szegényebb országok kormányainak is túlzott gazdasági terhei lesznek az eredménye.

         Végül Oroszország számíthat olyan szereplők segítségére, akik nem akarják elveszíteni jelenlegi kiegyensúlyozott és/vagy jövőbeli európai energiapiacukat: India, Szaúd-Arábia, amelyekkel Putyin fokozatosan köti ki a kapcsolatokat.