Az Európai Parlament megszavazhat ugyan büntető intézkedéseket Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabah tartomány elfoglalása és az örmények elűzése miatt, de az Európai Bizottság aligha alkalmaz szankciókat Baku ellen, hiszen az Európai Uniónak szüksége van az azeri földgázra – fogalmazza meg a tényállást a brüsszeli Politico.
Több mint százezer örmény menekült már el a Hegyi-Karabah tartományból, melyet az azeri hadsereg egy villámgyors akcióval elfoglalt. Emiatt az Európai Parlament szankciókat követelt, de ezek süket fülekre találnak a döntéshozóknál Brüsszelben – olvasható a Politicóban.
Az orosz földgáz kiesése után Azerbajdzsán alternatívát jelent, és ennek mindenki nagyon is tudatában van Brüsszelben. Nem véletlen, hogy a nehéz időkben Ursula von der Leyen maga utazott el Bakuba, hogy biztosítsa az azeri földgázt az Európai Unió tagállamainak, melyek korábban nagyrészt orosz földgázra alapozták ellátásukat.
A liberálisok az Európai Parlamentben mindenesetre kiállnak Örményország mellett: Nathalie Loiseau francia képviselő társszerzője annak a javaslatnak, mely elítéli Azerbajdzsán akcióját. Ő a parlament védelmi bizottságának elnöke, és ebben a minőségében is hangsúlyozza: ”Kicsit olyan a helyzet, mint Ukrajna esetében amikor egy erősebb állam rátámadt egy gyengébbre. Most ne ismételjük meg a korábbi hibáinkat, mentsük meg a becsületünket, mentsük meg Örményországot!”
Tegyük hozzá, hogy Franciaországban nagy hagyománya van az örmények iránti szimpátiának, hiszen az első világháború idején elkövetett török népirtás után több ezer örmény család menekült a szultán birodalmából francia földre – köztük például Balladur francia miniszterelnök vagy Charles Aznavour chanson énekes ősei. Emiatt a francia szélsőjobboldal is kiáll Örményország mellett: “Az Európai unió többre értékeli az azeri földgázt, mint az örmény vért” – jelentette ki Jordan Bardella, a szélsőjobb emelkedő csillaga.
Az Európai Parlament szocialista frakciója nevében Isabel Santos portugál képviselő is Örményország oldalára állt a vitában: ”Fel kell függeszteni a földgázegyezményt Azerbajdzsánnal, el kell látni az örmény menekülteket, el kell érni a tartós békét Azerbajdzsán és Örményország között!”
Az olasz 5 csillag párt is elítélte az azeri agressziót az Európai Parlamentben.
A tagállamok többsége nem akarja elítélni Azerbajdzsánt
“Magyarország nagyon közel áll Oroszországhoz, Törökországhoz és Azerbajdzsánhoz. Aztán itt van Ausztria, Bulgária és Románia, amely az azeri földgáztól függ. És akkor még nem beszéltünk Olaszországról, melynek állami olajtársasága kutatási engedélyt szeretne kapni Bakutól” – állapította meg Loiseau, aki benyújtotta a szankciós javaslatot az Európai Parlamentben. “Maga Brüsszel pedig néma maradt.”
Ursula von der Leyen tavaly abban állapodott meg Alijev elnökkel Bakuban, hogy Azerbajdzsán megkétszerezi földgáz szállítását 2027-ig.
Ezt már sokan akkor is bírálták, mert igaz ugyan, hogy Azerbajdzsánnak nagy földgázkészletei vannak a Kaszpi tenger alatt, de ezek kitermelése nem könnyű, ezért Baku jelenleg földgázt importál Oroszországból, vagyis lehet, hogy az Európai Unió orosz földgázt vásárol azeri címkével. Azerbajdzsán tavaly az Európai Unió gáz szükségletének mindössze a 3,4 százalékát fedezte, míg Oroszországból 15 százalék érkezett.
Az orosz földgázra nincs uniós szankció, de Brüsszel terve az, hogy 2027-re megszünteti az importot Oroszországból. Azerbajdzsán azért is fontos, mert Türkmenisztánból a földgáz rajta keresztül érkezhet Európába.
Kaviárdiplomácia
Azerbajdzsán már régóta lobbizik az Európai Unió tagállamaiban, ahol kaviárdiplomáciának nevezték el az azeri nyomulást. Rachida Dati, aki igazságügyi miniszter volt Sarkozy elnök alatt, nyíltan lobbizik Franciaországban Azerbajdzsán mellett. Otto Hauser, a német kormány korábbi szóvivője, a CDU szimpátiáját biztosítja Azerbajdzsánnak. Tony Blair brit exminiszterelnök is “megnyert” személyiség Bakuban – írja a Politico.
Orbán Viktor miniszterelnök szabadon engedte a baltás gyilkost, akit nemzeti hősként ünnepeltek Bakuban. Maga Alijev elnök pedig az egyik díszvendég volt Budapesten augusztus huszadikán. És azt se feledjük el, hogy egy héttel a katonai offenzíva megindítása előtt arról számolt be Szijjártó Péter, aki az azeri gazdasági miniszterrel, Mikayil Jabbarovval tartott közös sajtótájékoztatón Budapesten, hogy fizikailag is megindult a gázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra és a leszerződött 100 millió köbméter első felének betárazását megkezdték a magyar tározókba. Sőt, Szijjártó azt is mondta, hogy Magyarország segítséget nyújt Hegyi-Karabah újjáépítésében, amelynek részeként a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá Soltanley települését.
Alijev mindenkivel egyeztetett az offenzíva előtt
Az Európai Unió közvetíteni próbált: csúcstalálkozót szervezett csütörtökre Granadába Alijev azeri elnök és Pasinjan örmény miniszterelnök között, de Azerbajdzsán elnöke az utolsó pillanatban lemondta a találkozót.
Az USA, az Európai Unió és Oroszország diplomatái Törökországban egyeztettek szeptemberben Hegyi-Karabah ügyében, majd megpróbálták rávenni Törökországot, hogy gyakoroljon nyomást Azerbajdzsánra: engedje be a humanitárius szállítmányokat, és ne támadja meg a vitatott tartományt. A brüsszeli Politico szerzett tudomást a titkos találkozóról, melyet sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívántak sem Brüsszelben, sem pedig Washingtonban. Azerbajdzsán kiváló kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal a Szovjetunió bukása óta. Gina Haspel volt a CIA rezidense a térségben, aki lepaktált az idősebb Alijevvel, aki korábban a Szovjetunió kommunista pártjának egyik vezetője volt.
Az idősebb Alijev egy amerikai katonai kórházban végezte életét, Gina Haspel pedig a CIA első igazgatónője lett. Az Egyesült Államok számára Azerbajdzsán nem a földgáz, hanem stratégiai fekvése miatt fontos, hiszen Oroszország, Törökország és Irán között helyezkedik el.
Azerbajdzsán jelenlegi elnöke, Ilhan Alijev Moszkvába, a híres diplomáciai főiskolán végzett ugyanott, ahol Lavrov orosz külügyminiszter. Putyin Örményország és Azerbajdzsán kapcsolatokért felelős különmegbízottjával, Igor Hovájevvel Alijev elnök állandó kapcsolatban áll, ő képviselte Oroszországot a hármas találkozón. Korábban Oroszország garantálta a békét Azerbajdzsán és Örményország között, de az ukrajnai háború miatt Putyin kivonta katonáinak jórészét a térségből, ezért szeptember 18-án Azerbajdzsán egyetlen nap alatt elfoglalhatta Hegyi Karabah tartományt.