A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött.
Egy héttagú jemeni és egy háromtagú afganisztáni családot kényszerítettek át Szerbiába a magyar hatóságok 2019-ben. A ferihegyi reptéren mindannyian menedékjogot kértek, de ahelyett, hogy tranzitzónába vitték volna őket, a hatóságok átkényszerítették a családokat Szerbiába. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki ítélete kimondta, hogy az állam megsértette a kollektív kiutasítás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében, amely a menedékkérő családokat képviselte a perben.
A jemeni család 2019 áprilisában érkezett a ferihegyi reptérre. Az országban polgárháború dúlt, a hatóságok nem működtek. Így az anyának csak akkor volt esélye elhagyni a zűrzavaros Jement és biztonságos helyre menekíteni a gyerekeit, ha meghamisítja úti okmányaikat. (Később bűncselekmény hiányában az okirat-hamisítás miatt indított perben fel is mentette őket a magyar bíróság.)
A legfiatalabb, a Magyarországra érkezésekor 11 éves gyermeket korábban Down-szindrómával diagnosztizáltak, és ez igen korán egyértelművé vált a magyar rendőröknek is. A másik pedig olyan egészségügyi ellátásra szorult, amit Jemenben már nem tudtak megadni neki.
Az afgán családot 2019 decemberében tartóztatták fel Ferihegyen. Az anya egyik gyereke civil szervezet aktivistájaként küzdött a kényszerházasságok ellen és a nők jogaiért, ezért kellett menekülniük. Ők is csak hamis úti okmányokkal tudták csak elhagyni hazájukat, és őket is a hatóságok egy napon belül átkényszerítették a szerb határon.
Az afgán család szerint a magyar rendőrök úgy próbálták rávenni őket az együttműködésre, hogy azt állították, egy menekülttáborba viszik őket. A jemeni családot pedig ki is fosztották ismeretlenek, míg az éjszakában Szabadkára tartottak.
Mivel a családok nem szabályosan léptek be Szerbiába, hetekig tartott, mire ott is menedékkérőkként tudták regisztrálni magukat, és minimális ellátáshoz jutottak. Sok hónappal később, mivel a menekültügyükben – a szerb rendszer működésének hiányosságai miatt – semmilyen előrelépés nem történt, a családok Ausztriában, illetve Németországban kértek és kaptak védelmet.
A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött, ugyanis bármiféle indokolt határozat vagy jogorvoslati lehetőség nélkül került sor a Szerbiába toloncolásukra, mégpedig anélkül, hogy a kiutasítással szembeni érveiket kifejthették volna. Az különösen súlyossá teszi az állam magatartását, hogy a hatóságok azt sem mérték fel, a gyerekeket veszélyezteti-e a Szerbiába kényszerítésük.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította azt is, hogy a magyar hatóságok eljárása az embertelen, megalázó vagy kegyetlen bánásmód tilalmába is ütközött eljárási jogi szempontból. Bár mindkét család menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, mégsem rakták őket a magyar tranzitzónák egyikébe sem.