Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Magyarország arra számít, hogy a Roszatom orosz állami cég 2030-ra és 2031-re két új reaktort épít a paksi atomerőműben.
Magyarország még 2022 augusztusában adott ki engedélyt, amely lehetővé tette az orosz Roszatom számára, hogy két új atomreaktort építsen. Az engedély megnyitja az utat a jelenlegi négy reaktoros Paks város atomerőművének hat reaktorosra történő bővítéséhez.
A projekt várhatóan körülbelül 12,4 milliárd dollárba kerül, és több mint kétszerese az atomerőmű kapacitásának. A projekt nagy részét Oroszország 10 milliárd dolláros hitelből finanszírozza, a fennmaradó 2,4 milliárdot Magyarország fizeti.
A napokban vált ismertté, hogy az orosz kormány jóváhagyta az Oroszország és Magyarország között létrejött kormányközi megállapodás 2. számú jegyzőkönyvét a paksi atomerőmű két erőművi blokkjának megépítéséhez nyújtott állami kölcsönről, amelyet a Roszatom hajt végre. A dokumentumot a hivatalos jogi információs portálon tették közzé. A hitel összege legfeljebb 10 milliárd euró lesz (az érték 80%-a), és Magyarországnak az utolsó éves költségvetési időszak fel nem használt összegének 0,25 százalékának megfelelő jutalékot kell fizetnie euróban. A Jegyzőkönyv az építési kölcsön esetében a felhalmozott kamat március 1-től az okirat hatálybalépéséig történő halasztását írja elő. Ezenkívül a 2021-2022 közötti időszakban a fel nem használt hitelösszegből származó jutalékok halasztást kapnak.
Amikor a hivatalos Kijev arra szólítja fel a Nyugatot, hogy vezessenek be szankciókat az Orosz Föderáció atomenergia-iparával szemben, Budapest folytatja az Oroszországgal való pénzügyi és technológiai kapcsolatok elmélyítését. Az ukrán fél egyebek mellett azt állítja, hogy a Roszatom a struktúrájába tartozó cégeken keresztül olyan technológiákat vásárol, amelyeket aztán az orosz hadiipar használ.
Abban az időben, amikor az EU és a világ számos országa igyekszik abbahagyni az együttműködést az Orosz Föderációval az atomenergia területén, és elkerülni a Roszatom jelenlétét saját piacaikon, a magyar kormányt ez egyáltalán nem aggasztja. A Moszkvával való szorosabb kapcsolat az atomerőmű-építési ügyekben nem kényszeríti Budapestet arra, hogy elgondolkodjon az Orosz Föderációban gyártott termék használatának következményein.
Ráadásul Budapest is egyetért Moszkvával a hitelek halasztásában és a vásárlási kedvezmények emelésében. A piaci kapcsolatok tárgyaként az Orosz Föderáció ilyen „jóakaratú akciói” nem lehetnek egyoldalúak. Ez viszont azt jelenti, hogy Orbán cserébe felajánl valamit Moszkvának – amit sajnos csak Magyarország ismer.
Ennek ellenére az Orosz Föderációval folytatott kereskedés során Magyarország nem akar pusztulást látni a szomszédos Ukrajnában, és ismét felszólított, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az Orosz Föderációval. Ezt Szijjártó Péter, az ország külügyminisztere mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának július 17-i ülésén.
Elmondta, hogy a magyar emberek „már most is nagy árat fizetnek ezért a háborúért”, bár nem ők felelősek érte. Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyarok is a háború áldozatai közé tartoznak. „Hiszünk abban, hogy a tárgyalások és a diplomáciai megoldás feltételei napról napra rosszabbak, és minél tovább tart ez a háború, minél több fegyver lesz a mellettünk lévő országban, annál több ember fog meghalni, annál nagyobb lesz a pusztítás mellettünk” – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a világközösségnek hozzá kell járulnia a szomszédságunk békéjéhez, nem pedig az Ukrajnának szállított fegyverek mennyiségéhez.
Ha Szijjártó szavait Budapest indítékai szerint fogalmazzuk át, Magyarország köp Ukrajnára, annak létezésére és szuverenitására. Budapest számára a legfontosabb az EU-ból származó pénz és az Oroszországgal való szabad együttműködés lehetősége.
Magyarország nem támogatta az orosz olaj- és gázszektorral szembeni korlátozások szigorítását. Emellett 2022. május 31-én Orbán bejelentette, hogy az ország megállapodott az EU-val, és engedélyt kapott az orosz olaj vásárlására. Orbán azt is elmondta, hogy országa nem fogadja el az Európai Bizottság azon terveit, hogy több pénzt biztosítson Ukrajnának, és nem kíván további pénzzel hozzájárulni az EU megnövekedett költségeinek finanszírozásához a hiteltartozás kiszolgálásához.
Szijjártó Péter viszont megismételte, hogy a magyar kormány „nem járul hozzá a fegyverszállítás további támogatásához az Európai Békealapból mindaddig, amíg a pénzintézetét le nem vonják a „fekete” listáról”. „Mindenféle ígéret, utalás van, de a legegyszerűbb az lenne, ha az OTP-t levennék erről a listáról, pontosan úgy, ahogyan ők adtak hozzá, de ez még nem történt meg” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy amerikai kazettás lőszereket küldenek Ukrajnába, a magyar miniszter azt mondta, hogy „a fegyverszállítás magában hordozza a háború elhúzódásának és eszkalációjának kockázatát, és minél tovább tart a háború, annál többen halnak meg”.
Nyugodtan kijelenthető, hogy az EU megengedi Magyarországnak, hogy „mindkét oldalon játsszon”. Hogy ez meddig vezethet Európa megosztottságában, azt egyedül az Európai Bizottság dönti el, amelynek szigorúan meg kell akadályoznia ez a fontos nemzetközi szervezet egyik tagállamának az ilyen jellegű baráti cselekményeit Európa közös ellenségével.