Izvesztyija, egyik fő orosz kiadvány szerint Szijjártó Péter külügyminiszterünk élesen szólt Ukrajnáról az európai katonai kiképzőközpontok létrehozásának ügyében, ahol ukrán katonák képeznek majd ki. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Vojennoje obozrenije című orosz kiadvány is, amely szintén úgy véli, hogy miniszterünk az uniós külügyminiszterek informális találkozóján ellenezte ilyen kiképzőközpontok létrehozását.
„Magyarországon azonnal világossá tették, hogy az ukrán hadsereg uniós szintű kiképző missziójának létrehozása nem tartozik a magyar nemzeti érdekek körébe” – írják mindkét kiadványban.
Érdekes, hogy Oroszország részéről ez nem az első visszaélés az információszolgáltatással, valamint a tények kiforgatásával kapcsolatban. Ahogy az várható volt, az orosz média gyorsan felkapta ezt a hamisítványt.
Emlékezzünk vissza, hogy az Európai Unió országaiban folynak a megbeszélések egy speciális kiképzőközpont létrehozásáról az ukrán hadsereg számára Európa egyik országának területén. Ezt a kérdést, beleértve az ukrajnai háborúval kapcsolatos sok más kérdést is, a miniszterek informális találkozóján vitatták meg. Szijjártó azonban nem nyilatkozott a katonai központokról. Mit is mondott valójában a miniszter úr?
Szijjártó Péter meglehetősen semleges üzeneteket fogalmazott meg, amelyek bármilyen katonai konfliktusra vonatkoztathatók. Szijjártó tehát úgy véli, hogy az EU-nak fel kell adnia javaslatait, amelyek a háború eszkalációjához vezetnek. Emellett a külügyminisztérium közleménye szerint a főosztályvezető az uniós országok külügyminisztereinek informális találkozója előtt azt mondta, hogy a fegyveres konfliktus következményei egyre súlyosabbak. „Valójában a 24., vagy inkább a 25. órában járunk. Azokat a javaslatokat, amelyek a háború eszkalációjához vezetnek, félre kell tenni, és végre mindenkinek a békekötésre kell összpontosítania” – mondta.
Szijjártó Péter azt is kijelentette: ha nem lesz hamarosan béke, a következmények még tragikusabbak lesznek, sok ezer ember hal meg, további tíz- és százezreknek kell elmenekülniük, az európai gazdaság soha nem látott válságba zuhan, és az energiaellátási válság egyre súlyosabb lesz. Jelentős kockázatnak nevezte azt is, hogy az ukrán és orosz élelmiszerexport jóval a békeidő szint alatt marad. És ez, ugyanaz a semleges üzenet, inkább Oroszország, mint Ukrajna felé irányul.
Akkor miért kell olyan szavakat kitalálni, amiket miniszterünk nem hangoztatott? A tény az, hogy Oroszországban folytatódnak a pánikszerű próbálkozások szövetségesek megtalálására Oroszország és kormánya támogatásának minden, még a legminimálisabb kérdésében is. Így a propagandával az orosz kormány meg akarja nyugtatni népét, bebizonyítani neki, hogy Oroszországnak számos támogatója van, akik mindig mellette lesznek, bárhogyan is megrázza a világ helyzetét, bárhogyan is megbélyegzik őt a civilizált országok, amelyeknek imázsát annyira igyekszik lejáratni. Oroszország Magyarország mellett ugyanazt a trükköt csinálja Kínával, meg Iránnal és Indiával, mintha ott is támogatnák az orosz politikát.
Ezért Oroszország továbbra is ragaszkodik álláspontjához azzal kapcsolatban, hogy Magyarország szokatlanul nagy mértékben támogatja Oroszországot, beleértve a katonai konfliktusokat is. Az oroszoknak azonban el kell felejteniük, hogy Magyarország lehet a szövetségesük, különösen ilyen ügyekben és ennek az agresszív országnak ilyen politikájával. De ami Magyarország nemzeti érdekeit illeti, ebben van némi igazság, nevezetesen: minden instabil ukrajnai helyzet olyan migrációs hullámokhoz vezethet, amelyek Magyarországot is érintik, az Ukrajnával határos országot, ahonnan ezek a migránsok özönleni fognak az EU-ba. Magyarország pedig a kétoldalú kapcsolatokban, még a „nagy Oroszországgal” is, csak a nemzeti érdekek kérdéséből indul ki, ami soha nem fogja magában foglalni Oroszország támogatását semmilyen katonai konfliktusban.
#propaganda #oroszorszag #russia