Mára világossá vált, hogy az Orosz Föderáció aktívan kutat új kritikus vízi infrastruktúrát Ukrajnában, mint lehetséges támadási célpontokat. Különös figyelmet fordítanak két vízierőműre: a Travjanszki gátra (a Harkov régióban található) és az Alekszandrovszki gátra (a Nikolaev régióban található).

Ezt a következtetést a PKB Panorama orosz részvénytársaság tevénységének alapján vonjuk le, amely Panorama szoftverét népszerűsítve honlapján közzétette mindkét említett gát esetleges pusztulásának modellezésének eredményeit. Ezek a szimulációk tartalmazták a hidraulikus szerkezetek lehetséges megsemmisülésének elemzését.

Tekintettel arra, hogy a PKB Panorama földrajzi információs rendszerek létrehozására specializálódik, beleértve a katonai célokra használtakat is (például az orosz védelmi minisztérium és a Szövetségi biztonsági szolgálat), nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a weboldalukon közzétt modellezési eredmények ezeknek a katonai projekteknek része. Például a Travjanszki víztározót használva felmérték Harkov város elöntésének lehetséges következményeit.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a PKB Panorama más kritikus létesítményeket is elemzett az Alekszandrovszki vízerőmű területén. Beszámolóiban megemlítette a Taslikszki vízerőmű hidraulikus rendszereit, a Taslikszki víztározót és a Dél-ukrajnai atomerőmű hűtőállomását, amely a Déli Bug folyón, az Alekszandrovszki gát feljebb található.

Oroszország stratégiai célja Ukrajna gazdaságának és lakosságának a lehető legnagyobb mértékű gyengítése, ezért az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat a cél elérésének egyik kulcsfontosságú eszközének tekintik.

A Csernobili tilalmi zóna területének megsértése a nagyszabású katonai művelet kezdetén, a Zaporozsjei atomerőmű biztonságának fenyegetése, katonai műveletek a donbászi vegyi üzemekben, a Kahovszkivízerőmű és a Toljatti-Odesszai gát felrobbanása, valamint a Dnyeper vízerőmű elleni rakétatámadások visszafordíthatatlan károkat okoztak a környezetben.

Idén március 22-én például Oroszország rakétatámadást hajtott végre a Dnyeper vízerőmű ellen, ami tüzet okozott ezen a létesítményen. Így világossá válik, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások egyre gyakoribbak és aktívok.

Az oroszországi rakétatámadások következtében a Zaporozsjei atomerőmű a villamosenergia-ellátás leállításának küszöbén állt: megsérült a Dnyeprovszkikülső 750 kV-os távvezeték. Az orosz agresszió valós nukleáris katasztrófaveszélyt jelent mind Ukrajna, mind egész Európa számára. Egyre sürgetőbbé válik az a lehetőség, hogy az orosz erők felrobbantják a Zaporozsjei atomerőművet, ami azonnali választ igényel.

A Kahovszki vízerőmű gátjának 2023 júniusában bekövetkezett robbanása, amelyet az orosz hadsereg hajtott végre, a helyi ökoszisztéma tönkretételéhez, a légkör, a víz és a talaj szennyezéséhez vezetett. A katasztrófa következményei a Dnyeper mentén érezhetők voltak, elértek a Fekete-tengert, valamint ukrán és közeli más országok partjait. A vízszint emelkedése Dél-Ukrajnában nagy területek elöntését és a Kahovszki víztározó vízszintjének csökkenését okozta.

Az ukrán kormány és az ENSZ 2023. október 17-i jelentése szerint a Kahovszki vízerőmű megsemmisülése által okozott kárt 14 milliárd dollárra becsülik. Az ukrán ökológiai minisztérium becslései szerint a katasztrófa teljes kára meghaladja a 146 milliárd hrivnyát (csaknem 4 milliárd eurót). Az öntözött területek víz nélkül maradtak, ami a növénytermesztés jelentős csökkenéséhez vezetett.

174 ezer négyzetkilométeres területe, ami Ukrajna körülbelül 30%-át tesz, robbanóanyaggal szennyezett. A mezőgazdasági területek egyharmadát aknázták, ami összemérhető Angola robbanószerkezetekkel való szennyezettségének mértékével. Az aknamentesítés legalább több évtizedet vesz igénybe.

Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériuma szerint az Oroszország által a háború két éve alatt okozott környezeti károkat csaknem 63 milliárd dollárra becsülik. Ezalatt több mint 150 millió tonna kibocsátás került a légkörbe, és mintegy hárommillió hektár erdő károsodott (ami Ukrajna teljes erdőalapjának harmada). Számos állat- és növényfaj természetes élőhelyét a kihalás fenyegeti.