Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke kisiklatni kívánja az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről szóló döntést. Szerinte “rosszul van előkészítve”. Orbán X-beli üzenetében az áll, hogy “az Európai Bizottság javaslata Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban megalapozatlan és rosszul előkészített”. “Nincs helye a napirenden” – írta a magyar miniszterelnök.
Jelenleg, a december 14-15-i EU-csúcs előestéjén, ahol Ukrajna valóban történelmi döntést vár a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, Magyarország a blokkolással fenyeget. Korábban Magyarország panaszkodott az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség mitikus elnyomása miatt, különös tekintettel az ukrán iskolák tanítási nyelvére, a magyar nyelvű oktatás óraszámának emelését követelve. Most azonban úgy tűnik, hogy ez a feltétel csak egy paraván volt, mert Orbán Viktor kijelenti, hogy az EU-nak először stratégiai partnerségi megállapodást kell kötnie Kijevvel, nem pedig csatlakozási tárgyalásokat kezdeni, amelyekhez szerinte 5-10 év után kell visszatérni.
A Politico című kiadvány arról ír, hogy az EU-nak radikális “B-terve” van: ha Orbán a december 14-15-i EU-csúcson határozottan blokkolja az Unió döntését, hogy hivatalos csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek Ukrajna számára, akkor Budapest alkalmazhatja az EU-Szerződés 7. cikkét, amely lehetővé teszi a tagország szavazati jogának megszüntetését az Unió döntéseivel kapcsolatban.
Orbán nem fél polarizálni a társadalmat. Megérti, hogy ezeknek a fellépéseknek szisztematikusnak kell lenniük, és olyan sokáig kell tartaniuk, hogy pártja következő győzelme már a választási kampány hivatalos kezdete előtt nyilvánvaló legyen. Ebben a sémában a félelem és az összeesküvések a közvélemény-kezelés kulcsfontosságú eszközeivé válnak. Orbán ugyanakkor megmutatja, kit nem tekint ellenségnek. Például Oroszország. Budapest nem egyszerűen együtt játszik a Kreml-lel. Orbán mindent megpróbál alkudni, amit az Orosz Föderáció még tud adni. És ezek nem csak energiaforrások. A szakértők szerint ez az árnyékpénztár kérdése is, amelyre azért van szükség, hogy szponzorálni tudja rezsimjét.
Orbán néha hasonlít magára Putyinra. Itt például, ha felidézzük azt a fotót, amelyen a magyar miniszterelnök Nagy-Magyarország térképével ellátott sálat visel. Budapest így nevezi történelmének azt az időszakát, amikor az ország Ukrajna, Románia és a Balkán modern területeinek egy részét irányította. A magyar vezér nem zárkózik el attól, hogy ezekre az érzésekre rájátsszon.
Orbán Magyarországa hasonló Putyin Oroszországához. Komoly befolyása van a hatalom elosztására, és elnyomta a sajtószabadságot, bár Magyarország polgárait nem fosztotta meg teljesen ettől a szabadságtól, ahogy Putyin tette Oroszországban. De nehéz megtalálni Orbán Viktor és társai “sötét oldalát” a magyar médiában, mert a média nagy része kormánypárti. Ugyanígy a közvélemény-kutatások is nagy támogatást mutatnak a jelenlegi kormánynak és annak vezetőjének. Feszül a propagandaspirál, ebből nehéz kiugrani, főleg akkor, ha Orbán Viktor értékeléseit 13 éve megszakítás nélkül egekbe emeli. A hatalom megtartása Magyarországon abszolút kritérium számára.
Szakértők szerint Orbán két székre próbál ülni. Hazája a második az EU-ban a brüsszeli támogatások mennyiségét tekintve, Magyarország azonban egyáltalán nem akar leugrani az orosz energiatűről. Ha eleinte minden simán ment, most az EU vezetői hatalombitorlással és antidemokratikussággal vádolják Orbánt. Az etetőt pedig elvihetik Budapestről. Ez kínos helyzetbe hozhatja a magyar vezetőt, akinek legutóbbi kejelentései között szerepel a Kijevnek nyújtott további pénzügyi segélyek és Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése elleni kijelentések. Eddig Brüsszelnek és Kijevnek sikerült megalkudnia Orbánnal, hogy Ukrajna mellett döntsön.
Az uniós csatlakozási döntéshez azonban az Unió mind a 27 tagjának jóváhagyása szükséges, és most Magyarországot tekintik a legfőbb akadálynak. Orbán december 1-jén megismételte, hogy számos kérdést meg kell oldani, mielőtt megkezdődhetnének a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Úgy véli, lehetetlen felmérni, hogy Ukrajna tagsága milyen következményekkel jár az Unióra nézve.
Emlékezzünk vissza, hogy október elején az Európai Parlament határozatot fogadott el az EU költségvetésének felülvizsgálatáról és 50 milliárd euró Ukrajna számára történő elkülönítéséről. Az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozási készenlétéről szóló jelentése után azonban Orbán újjáéledt. Nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország blokkolja a gazdasági segélyek nyújtását.
Magyarország miniszterelnökének nyilvánvaló Moszkva-barát álláspontja mellett a pénzügyi szempont is vezérli őt. Halogatja a jóváhagyási folyamatot, különösen arra számol, hogy Brüsszel feloldja az uniós költségvetésből Magyarországnak juttatott 22 milliárd euró egy bizonyos részét. A jobb megértés kedvéért: a pénz nem jutott el Budapestre, mert az Európai Bizottság azzal vádolta Orbán kormányát, hogy nem tartja tiszteletben a jogállamiság elvét és az emberi jogok nem megfelelő védelmét.
Így Orbán számára Ukrajna Unióhoz való csatlakozásának kérdése inkább pénzügyi és politikai, mint elvi jellegű. Megértve, hogy minden brüsszeli döntésnél “vétójoggal” irányíthatja az események menetét, Magyarország elkezdte a saját játékát “saját szabályai” szerint játszani. Az EU azonban ebből már levonja a következtetéseket, és minél hamarabb lép életbe a 7. cikk, annál hamarabb kötődik meg Orbán keze az Európai Unió stratégiai feladatai végrehajtásának megakadályozásában.