A kegyelmi botrány kirobbanása óta először beszél a Kossuth rádióban a miniszterelnök. Élő közvetítésünk.

Orbán Viktor Sulyok Tamásról beszélt először péntek reggel a Kossuth rádióban. A frakciók az ő javaslatára jelölte köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, de Orbán azt mondta, ez csak formailag van így, valójában hosszas egyeztetések voltak Sulyokról, „nem lehet elkapkodni, ez egy jelentős döntése Magyarországnak, (…) megfontoltan kell döntést hozni”. Mint mondta, a Fidesz elnöksége is tárgyalt a kérdésben, döntöttek, majd a frakció is megadta a zöld lámpát.

Orbán azt mondta, az ország erős, de Novák lemondott, „még mindig vérzik az ember szíve”, ráadásul elmondása szerint egy olyan ügyben „ahol az elnök döntése és az emberek véleménye erősen szemben áll egymással”. Így végig kellett gondolniuk, hogy kiket éreznek a posztra méltónak, Orbán pedig azt mondta, sok ilyen ember van, boldog volt, hogy széles paletta van előtte. Úgy gondolja, hogy Sulyok mellett a tapasztalat, a nemzetközi jog ismerete, valamint életút, szakmai tekintélye szólt, ezek „őt rajzolták ki”.

Majd beszélt a kegyelmi ügyről is. Azt mondta, ez úgy születik, hogy van egy kegyelmi kérvény, amit áttanulmányoznak. De kiemelte: ez teljesen le van választva a kormányról, ez a köztársasági elnök joga, az elnök dönt.

Egy olyan ügyben mondott az elnök asszony igent, amelyben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna: a nem

– jelentette ki anélkül, hogy Novák Katalin nevét akár egyszer is kimondta volna. Orbán azt mondta, az ügy után átvilágítást rendelt el, az ügy elfogadhatatlan. Ha már nem lehet miszlikbe vágni azokat, akik a gyermekekhez nyúltak, akkor legalább nincs pardon, nincs kegyelem – magyarázta. Abban reménykedik, hogy Sulyok Tamás ebben a kérdésben feladatokat fog adni a kormánynak.

A miniszterelnök azt mondta, mielőtt bármit lépnének, látni akarja, hogy megfelelően végezték-e el az alkalmassági vizsgálatokat a gyermekotthonok igazgatóinál. Kiemelte: ennek az ügynek valójában V. János, a bicskei otthon volt igazgatója a főszereplője. Attól tart, hogy az alkalmassági vizsgálatokat nem jól végezték el, meg kell nézni, hogy a mostani vezetők alkalmasak-e. Ehhez új vizsgálatok jöhetnek, amelyben az esetleges szexuális devianciákat is vizsgálni fogják. Orbán azt mondta, ezeket a vizsgálatokat személyesen is figyelemmel követni. „Rendet kell tenni, és rendet is fogunk tenni” – mondta.

Beszélt arról is, hogy a gyermekvédelminek mondott törvény módosítása valószínűleg Brüsszelnek nem fog tetszeni, de Orbán azt mondta, hogy ha nekik akarna tetszeni, úgy nézne ki, mint ők. Viszont szerinte a magyaroknak kell megfelelnie, így a magyarok döntenek majd arról, hogyan szabályozzák a gyermekek nevelését, vagy a gyermekotthonok működését. Nem engedjük, hogy nagykövet, vagy brüsszeli bürokrata beleokoskodjon az életünkbe.

Kapuzárási pánik, vége a dalnak, letelt, lejár a mandátum

– így írta le Orbán a brüsszeli helyzetet. Szerinte most hirtelen akarnak lerendezni dolgokat, de Magyarországnak ezt „ki kell bekkelni”, hiszen nyomják a háborút, a migrációt, az LMBTQ-t. Utóbbit nem tartja nagy gondnak, hiszen szerinte ha tíz embert valaki megkérdez az utcán, tizenegyen fogják megmondani, ki hova menjen, ha a gyermekek neveléséhez nyúlna. A migrációs helyzet szerinte nehezebb, mert „nagy a fizetett ügynökök száma”. Sorosozott is egy jót, felidézte a „Soros-tervet”, amelyben szerinte a milliárdos leírta, kivel mit kell csinálni. Azt mondta, abban pont azok a javaslatok szerepelnek, mint amiket a „kapuzárási pánikkal küzdő brüsszeliek” most tolnak. A brüsszeli „migrációbarát szabályokat” egyenesen „idiótának” nevezte. Kedveskedett Robert Ficónak is: azt mondta, Szlovákia Magyarország mellett beleállt a témába, de az olaszok is „észnél vannak”, a lengyeleknél viszont most „más szelek fújnak”.

Holnap lesz két éve, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára, Európa pedig egyre kevésbé hisz Ukrajna győzelmében. Orbán azt mondta, a támadás erkölcsileg nehéz, de a háború alapvetően reálpolitikai kérdés. A realitások szerinte az első pillanattól kezdve nyilvánvalóak voltak: szerinte nyilvánvaló, hogy „nincs megoldás a harctéren, mert az oroszokat nem fogja tudni legyőzni Ukrajna”, ha nem vonulnak be a nyugatiak részt venni, akármennyire erősen is támogatja az ukránokat a Nyugat. A NATO azonnal arról döntött, hogy nem akar bevonulni, nem akar beszállni, innentől kezdve pedig Orbán szerint világos volt, hogy a békére, tűzszünetre kell törekedni, nem harci támogatásokra. „Ez nem gyerekség, mert itt meghalnak százezrek” – jelentette ki. Szerinte erkölcsileg is az a helyes álláspont, hogy közöljük: ennek a konfliktusnak nincs harctéri megoldása. Mint mondta, békére, békefolyamatra van szükség, amely lezárja ezt a konfliktust. Nyugatról másképp fest az élet, de Magyarország szempontjából ez úgy néz ki, hogy egy világhatalom vív a szomszédban háborút – mondta. Szerinte ha a háború eszkalálódik, akkor mi hamarabb fogjuk érezni, mint a Nyugat.

Béke kell a szomszédunkba, ez nekünk egzisztenciális kérdés

– jelentette ki. Kiemelte: hatalmas kockázatot jelent, hogy Oroszország atomhatalom.

Forrás:https://hvg.hu/itthon/20240223_orban_viktor_kossuth_radio