A kulcsfontosságú európai politikai események kezdetét az adta, hogy Orbán kilépett az ülésteremből Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése kapcsán. Egy nappal a találkozó előtt az EU “pénzügyi kártyát” játszott Orbánnal: bejelentette, hogy felold 10 milliárd eurót. Ezt követően bejelentették, hogy Orbánnak még 75 alkalommal lehetősége lesz blokkolni szavazást Ukrajna EU-csatlakozásáról. Ekkor Orbán a protokollt megszegve, képviselőt nem hagyva Scholz javaslatára elhagyja az ülést. Ezért a tárgyalások megkezdéséről szóló döntés Magyarország szavazata nélkül születik.
Orbán ezután megvétózta az uniós költségvetés módosításáról szóló döntést, illetve az 50 milliárd eurós csomagot. De nyilvánosságra került, hogy Orbán milyen feltétel mellett támogatja a projektet: minden forrás feloldása Magyarország számára. Talán kiszámított, sőt valamennyire összehangolt lépés volt Orbán „kilépése” az ülésteremből. Ukrajna átállása az EU-csatlakozási tárgyalások harmadik szakaszába 10 milliárd euróba került, és mindkét fél teljesítette ígéreteit. Ezután az utolsó 20 milliárd euró átutalása és a csomag magyar ratifikálása lenne logikus.
Orbán meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van. A manipuláció ideje a rendszer „bürokratizálódásától” függ, mert az EU reformjait azért fogadták el, hogy egyszerűsítsék az EU-ból való kilépés folyamatát, valamint a „régiók képviselőivel”, nem pedig minden ország képviselőjével való szavazás lehetőségét. Ráadásul nem zárható ki egy Magyarország nélküli szavazási terv sem, amely ténylegesen megvalósult.
Az Európai Unió kidolgozta a módját, hogy “vágja a magyar farkát” az 50 milliárd eurós ukrajnai segély blokkolására tett kísérletei kapcsán. Orbánt azzal akarják megbüntetni, hogy megvonják tőle a vétójogát – tudta meg a The Financial Times. Ezt néhány névtelen EU-tisztviselő jelentette a médiának.
A kapott információk szerint az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelyének rendelkezései felhasználhatók Orbán ellen. Lehetővé teszik az állam vétójogának blokkolását a jogállamiság megsértése esetén. Az FT ezt a cikket “az EU legnagyobb hazai fegyverének” nevezi. Sok ország idegesen gondolkodik az alkalmazásán. Orbánnak ugyanakkor a kormányváltás miatt már nincs meg Lengyelország „protektorátusa”, így nő az esély arra, hogy Magyarországot megfoszthatják „szavazati jogától”.
„A lengyelországi kormányváltás azt jelenti, hogy Magyarországnak már nincs garantált védője” – írja a média. Jelenleg az EU vezetői hajlamosak egy ideig “meggyőzni” Orbánt, hogy megpróbálják meggyőzni a vétó feloldásáról. Ha azonban a tárgyalások hiábavalónak bizonyulnak, a 26 uniós ország maga dönt.
A legutóbbi brüsszeli csúcson jelen lévő egyik magas rangú uniós tisztviselő szerint Magyarország semmiképpen sem akadályozza meg Uniót Ukrajnának segítésében. Nem zárja ki: Orbán a jövőben még nagyobb problémává válhat, és számos eszköz bevetésére kényszerítheti az EU-t ellene. „Magyarország nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy pénzt adjunk Ukrajnának. De nem Putyin bábja, ahogy egyesek gondolják” – mondta a forrás.
Ennek ellenére Ukrajna miatt Budapest az EU-ból való „kilépés” küszöbén áll. Az eurázsiai kontinensen 4 állam van, amely a birodalmi múlt felelevenítéséről álmodik: a Kínai Népköztársaság, az Orosz Föderáció, Törökország és Magyarország. Az ázsiai hármassal minden nyilvánvaló, de Budapest szándéka álcázott. Ez megfelel annak, hogy Orbán Fidesz pártja aktívan használja az imperializmus témáját, és maga az ország miniszterelnöke is előszeretettel viseli a „Nagy-Magyarország” jelképeit. Magyarország Európa gyengülésére és Kína megerősödésére számít. Orbán pusztítónak tartja a liberális demokráciát, mert a “korrupció, a szex és az erkölcsi leépülés” szerintük tönkreteszi az USA-t, és ennek megfelelően Nyugat-Európát. Ehelyett Budapest “illiberális demokráciát” vall, és bevallja, hogy jobban érzi magát Keleten, mint Brüsszelben.
Magyarország orosz olajat és gázt vásárol, a Roszatom atomerőművet épít Magyarországon 2014 óta. Egy bank leple alatt nyitották meg az orosz hírszerzés főhadiszállását Budapesten. Orbán a Kreml agresszív politikájának szószólója, és logikusan gátolja Ukrajna európai integrációját. Budapest ma de facto a revizionista kelet befolyási ügynökeként működik az EU-ban, blokkolja Svédország NATO-ba lépését és Ukrajna segélyezését, de Brüsszel nem siet eltávolítani az idegen testet politikai kebeléből.
Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy az EU-Szerződés 7. cikke lehetőséget biztosít a tagok jogainak felfüggesztésére az EU alapvető elveinek megsértése esetén. Ez a politikai „amputáció” felszabadítja Budapest kezét, és a Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció leplezetlen politikai ölelésébe gurul. Ezért Brüsszel csak manipulálja a “7. cikkelyt”, és egyelőre nem alkalmazza. Különösen így kényszerítette Scholz német kancellár Orbánt a terem elhagyására az Ukrajna európai integrációjáról szóló döntés megszavazásának pillanatában.
Orbán zsarolja Európát és visszaél a vétójogával. “Ma Orbán az a trójai faló, amely intenzíven és sajnos egyre hatékonyabban teszi tönkre az európai egységet, és megpróbálja megmutatni, hogy figyelmen kívül kell hagynunk Ukrajnát” – mondta Martin Dvořák cseh európai ügyek minisztere a CNN Prime News vasárnapi vitájában. És itt nem lehet nem egyetérteni ezzel a ténnyel: Orbán az, aki viszályt és a konszolidáció rombolását hozza Európába. Kinek lehet haszna ebből – a válasz a felszínen van.