A Magyarország és az Orosz Föderáció közötti baráti kapcsolatok, amelyeket Orbán saját munkatársaival épített ki, többször is rontotta Magyarországról az Európai Unió modern tagállamaként kialakult képet. A magyar miniszterelnök állandó kijelentései a Moszkvával való együttműködésről csak arra késztetik Brüsszelt, hogy továbbra is megkérdőjelezze Magyarország finanszírozásának célszerűségét.
Ahogy például Orbán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott beszélgetésében „katonai műveletnek” nevezte az Ukrajna elleni orosz háborút. A RIA Novosztyi orosz propagandaügynökség kedden szinkrontolmácsolással hozta nyilvánosságra a beszélgetés egy részletét, amelyben Orbán állítólag „katonai műveletről” beszél. Ugyanakkor halkan, de a háttérben a „katonai művelet” kifejezés hallatszik.
„Nem, Viktor. Ami Ukrajnában történik, az nem „különleges katonai művelet”, hanem HÁBORÚ. A háború, amelyben a kárpátaljai magyarok vívnak. Szégyen!” – reagált Tompos Márton országgyűlési képviselő, aki a parlamentben képviselt Momentum ellenzéki mozgalom egyik alapítója.
Több mint egy év óta ez az első alkalom, hogy Putyin találkozott az Európai Unió valamelyik országának vezetőjével. 2022 áprilisában Karl Neghammer osztrák kancellár Moszkvába érkezett, és találkozott a Kreml vezetőjével. Orbán azonban úgy döntött, hogy egy találkozással lerombolja a pozitív tendenciát.
Putyin azt mondta, hogy „az Orosz Föderáció számos európai országgal tart fenn és fejleszt kapcsolatokat, és az egyik ilyen ország Magyarország”. Szerinte Magyarország és Oroszország kapcsolatai az elmúlt években „egymás érdekeit figyelembe véve épültek”.
Orbán pedig azt mondta, hogy „Magyarország soha nem akart szembeszállni Oroszországgal, éppen ellenkezőleg, Magyarország célja a kapcsolatok kialakítása és bővítése volt, és ez sikerült is az országnak”. „Érdekeltek vagyunk a kapcsolatok támogatásában nemcsak a kommunikáció szintjén, hanem a gazdaság szintjén is, amennyire csak lehetséges” – mondta Orbán.
Nehéz megérteni, mennyire abszurd és képmutató egy olyan ország kormányfőjének kijelentése, amelynek szomszédja globális háborúban áll az Orosz Föderációval a nemzet banális fennmaradásáért és az ország függetlenségéért.
Putyin az ilyen nyilatkozatok ellenére felhívta a figyelmet arra, hogy 2023 első hét hónapjában 35 százalékkal csökkent az országok közötti kereskedelem, és felajánlotta elgondolkozni, hogyan lehetne ezt változtatni. Mint Orbán sajtószolgálata tájékoztatta a Reuterst, a találkozó során az orosz elnökkel különösen a gáz- és olajellátásról, valamint az atomenergia kérdéséről tárgyaltak. Mindezen irányokban Magyarország az Európai Unió legtöbb országától eltérően továbbra is együttműködik az Orosz Föderációval. Orbán a megbeszélésen annak a véleményének is hangot adott, hogy Európa, különösen Magyarország számára rendkívül fontos az Oroszország elleni szankciók és az ukrajnai ellenségeskedés megszüntetése, valamint a menekültáradat megállítása – jegyezte meg sajtószolgálata.
Mint ismeretes, Magyarország az oroszok schengeni vízumkérelmének 90,9 százalékát hagyta jóvá. Emellett tárgyalni kezdett a Törökországgal kötött gabonamegállapodás Ukrajna nélküli folytatásáról. Ugyanakkor Magyarország és Törökország az egyetlen olyan ország a NATO-tömbből, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a szövetséghez. Az Európai Unióban, úgy tűnik, belefáradtak az efféle trükközésbe. Az Európai Bizottság még 2022-ben azt javasolta, hogy a kulcsfontosságú uniós alapból három program keretében a források 65 százalékát ne utalják ki Magyarországnak a jogállamiság problémái miatt (mintegy 7,5 milliárd euró – a szerk.), a cseh kormány pedig nem zárt ki, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból.
„Az országnak volt elég ideje eldönteni, kinek az oldalán áll – a NATO-nak vagy Oroszországnak, ezért ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy dönt, hogy folytatja a szövetség zsarolását, Magyarországot ki kell zárni a NATO-ból” – hangsúlyozta Waldemar Skrzypczak, lengyel szakértő, a lengyel szárazföldi erők volt parancsnoka egy júliusi interjújában. Igaz, dolog a szavakon kivül tovább nem ment. Eközben Orbán továbbra is szabadon sugározza a Kreml narratíváit az országban és külföldön egyaránt.
„2009 óta 13. alkalommal találkozunk önnel. Voltak nehéz találkozók, de még soha nem volt ilyen nehéz, mint ez. Soha nem voltunk még ilyen nehéz helyzetben” – mondta a magyar kormányfő a Putyinnal folytatott tárgyalások előtt. Éppen ezek a szavak fogalmazzák meg Magyarország teljes függőségét az Orosz Föderációtól, minden politikai és gazdasági szinten. Ezért nem meglepő, hogy pár hónapja Orbán nem akarta háborús bűnösnek nevezni Vlagyimir Putyin orosz diktátort. A magyar kormányfő azt állította, hogy a háborús bűnökről csak a háború után lehet beszélni.
A magyar kormány jelenleg nemcsak oroszbarát dezinformációt terjeszt, hanem a Kreml által jóváhagyott narratívákat is alkalmaz belpolitikai stratégiájában. Így sok magyar különösen kiszolgáltatott az orosz és a Fideszhez köthető kormányzati propagandának. Ennek eredményeként Magyarország demokratikus intézményei egyre nagyobb veszélyben vannak, nyitott társadalma pedig egyre szűkül. Ráadásul a térség tekintélyelvű vezetői egyre gyakrabban próbálják utánozni Orbán politikai magatartását.