A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hogyan viszonyulna az oroszokhoz a háború után.
Tavaly év végén Orbán Viktor látványosan kivonult a teremből, amikor az uniós tagállamok arról szavaztak, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozóra érkezve határozottan állította, szó sem lehet arról, hogy Magyarország hozzájáruljon ahhoz, hogy Ukrajnával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Mint mondta, jelenleg nem lehet dönteni ebben az ügyben, mert az ukránok nem teljesítették teljeskörűen az előcsatlakozási feltételeket.
A Direkt36 belső forrásokra hivatkozva azonban most azt írja, hogy Orbánnak egészen más problémája van Ukrajna uniós csatlakozásával, mint amit a nyilvánosságban állít. Egy tavaly tavaszi tanácskozáson, amit az Országgyűlésben tartottak, Orbán a lap szerint arról beszélt, hogy Ukrajna uniós tagsága felborítaná a magyar kormány geopolitikai mozgásterét. Orbán attól tart, hogy a csatlakozással az Egyesült Államok túl nagy befolyást szerezne a térségben.
A miniszterelnök a megbeszélésen arról tájékoztatta a résztvevő képviselőket, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban meg fognak indulni a háború sújtotta országgal.
„Zelenszkij úgy megy rá az elnökválasztási kampányra, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával” – fogalmazott a lap forrása szerint Orbán arra célozva, hogy ez erősítené Zelenszkij belpolitikai pozícióját.
„Lesz egy kis csinn-bumm cirkusz előtte” – mondta Orbán arra utalva, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés szükséges, így a magyar kormány bizonyos ügyekben érvényesíteni tudja majd az akaratát. A miniszterelnök azt mondta, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy Ukrajna állítsa vissza azokat a jogokat, amelyekkel még 2015 előtt rendelkezett a magyar kisebbség.
Viszont Orbánnak már akkor nem volt kétsége afelől, hogy az uniós tagállamok meg fogják szavazni az ukránokkal folytatott tárgyalások megkezdését. Úgy fogalmazott, hogy a kifogásaik ellenére is viszonylag gyorsan „át fogják rajtunk nyomni Ukrajna EU-s tagságát”.
Ami Orbán geopolitikai aggályait illeti, a miniszterelnök attól tart, hogy az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amelyet az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni Orbán szerint szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Ezek olyan országok, amelyek Oroszországtól tartva szorosabb kapcsolatot ápolnak az USA-val.
Orbán szerint „ez az új erőközpont” „erősebb lesz, mint Németország gazdaságilag”.
A miniszterelnök a tavaszi megbeszélésen arról is említést tett, hogy a háború után, hogyan kellene Magyarországnak Oroszországhoz viszonyulnia. Úgy fogalmazott, „az oroszokkal is ki kell alakítani az új biztonsági kereteken belül valamilyen kapcsolatot”.