Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, Ukrajna számára a legjobb megoldás az lenne, ha pufferzónaként lépne fel Oroszország és a Nyugat között, hiszen Moszkva soha nem fog megbékélni Ukrajna uniós és NATO-tagságával. Orbán ezt mondta European Voices megbeszélésen Wolfgang Schüssel osztrák exkancellárral.
“Akár tetszik, akár nem, akár tetszik az ukránoknak, akár nem, Ukrajna ott van a térképen, ahol van. A legjobb kilátás az lenne, ha ez egy ütközőzóna Oroszország és a Nyugat között – természetesen biztonsági garanciákkal. Ha ez nem sikerül, Ukrajna elveszíti földjét. Az oroszok újra és újra elpusztítják Ukrajnát, újra és újra, újra és újra” – mondta Orbán. Hangsúlyozta: Oroszország soha nem fogad be a küszöbére olyan EU- és NATO-tagot, mint Ukrajna.
Kijelentette azt is, hogy Ukrajnát és Grúziát felvehettek volna az Európai Unióba és a NATO-ba 2008-ban. De ez a lehetőség kimaradt. Orbán Viktor szerint Oroszország attól a pillanattól kezdve megerősödött, és nem engedi, hogy Ukrajna az EU és a NATO tagja legyen. “2008-ban nem sikerült sikeresen lezárnunk az Ukrajna és Grúzia csatlakozásáról szóló tárgyalásokat, ezzel elveszítettük Ukrajna kilátásait az Európai Unió és a NATO leendő tagjaként” – mondta a magyar miniszterelnök.
Orbán nem ért egyet azzal a kijelentéssel sem, hogy Ukrajna védi Európát. Szerinte a legtöbb európai ország már tagja a NATO-nak, és a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. Orbán Viktor pedig nem látja annak a veszélyét, hogy orosz támadás érjen egy NATO-tagot.
Orbán úr főbb kijelentéseinek elolvasása és elemzése után fokozatosan az a benyomás támad, hogy Magyarország miniszterelnökének szörnyű politológusai és titkárai vannak. Mert olyan téziseket manipulálva, hogy “Oroszország sokkal erősebb lett, ezért nem ad lehetőséget arra, hogy Ukrajna csatlakozzon Szövetséghez”, azzal az ellentéttel fedi le, hogy “miért háborúzik Európa Ukrajnában a kontinens biztonságáért, ha Európa nagy része a NATO-ban van, és a Szövetség erősebb, mint az Orosz Föderáció?”.
Orbán azt a véleményét is megfogalmazta, hogy az orosz-ukrán háború 2024-ben nem ér véget, és “legalább fegyverszünetet kell biztosítani, és olyan helyzetet kell elérni, amelyben tárgyalásokat lehetne folytatni”. Szerinte ennek a helyzetnek a megítélése múlhat attól, “hogyan tekintsünk a jövőre”, mert a háború forró szakaszának folytatódásával Ukrajna még több területet veszíthet.
“Ma Orbán az a trójai faló, amely intenzíven és sajnos egyre hatékonyabban rombolja ezt az egységet, és megpróbálja megmutatni, hogy figyelmen kívül kell hagynunk Ukrajnát” – mondta Martin Dvořák cseh európai ügyek minisztere még 2023 decemberében. Azóta Orbánnak ez a státusza csak megerősült Magyarország miniszterelnöksége alatt.
Orbán Viktor megjegyzése, miszerint “Ukrajnát ütközőzónává kell tenni”, és Ukrajna csak ebben a minőségében marad életben, természetesen negatív értékeléseket vált ki az európai közösségben, mert ezt most kimondani annyi, mint vizet önteni az agresszor malmára. De a lényeg, hogy ez már megtörtént. Ukrajna a 2020-as évek elején “puffer” “szürke” zóna maradt, ami sok tekintetben keltette az orosz vezetés illúzióját a megragadásának lehetőségéről.
Valójában egyetlen tényező miatt jönnek ilyen kijelentések Orbán ajkáról – Magyarország miniszterelnöke megérti, hogy Ukrajna uniós és NATO-csatlakozása nem engedi tovább “napóleoni” ambícióit. A Direkt36 forrásai szerint Orbán az EU Tanácsán azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása új “hatalmi központot” hoz létre az EU-ban, amelyet az Egyesült Államok uralna, és amelyhez a balti államok, Lengyelország és kisebb mértékben csatlakozik majd Románia. “Nézzük meg Fehéroroszországot, még lehet egy-két színes forradalom” – tette hozzá a magyar kormányfő. Dühösen elmagyarázta az EU Tanácsán jelenlévőknek, hogy ez az új “hatalmi központ” hogyan kezdi majd fenyegetni az Európai Unió hagyományos nehézsúlyúinak – Franciaországnak és Németországnak – befolyását. Orbán elismerte, hogy megbeszélte ezeket a félelmeket Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal, és felajánlott egy alternatívát – Párizs és Berlin egyesülését a Visegrádi Négyekkel -, de azt állítólag nem fogadták el.
Orbán beszédéből az is kiderült, hogy az EU-ban a hatalom ilyen mértékű újraelosztása aggasztja, ugyanis beleavatkozik stratégiai víziójába – a világgazdaság központjának Ázsiába áthelyezésébe. Felsorolta azokat az országokat, amelyekkel Magyarország erősíteni kívánja kapcsolatait – elsősorban Kínával és Indiával, valamint a háború befejezése után Oroszországgal. Ezek után vannak még kérdések Orbán Ukrajnával kapcsolatos “jó” szándékairól?
A magyar kormányfő végül is azt mondta, nem tartja helyesnek, hogy “erre az amerikaiak a világgazdaság kettészakításával válaszolnak”, ehelyett “mindenféle kapcsolatot tudnánk kialakítani mindenkivel a mi saját érdekeink megfelelően.” Kár, hogy Orbán úr elfelejtett egy árnyalatot figyelembe venni – EU- és NATO-tagként, aki a pénzügyi-technikai “etető” mellett akar ülni, nincs joga beszélni azon szervezetek álláspontjáról, amelyek együttesen azonosították Oroszországot mint az Európa biztonságát fenyegető fő veszélyt.
Orbán úr rövidlátása egyszerűen elképesztő. Egyértelmű, hogy akar cinikusan megvédeni magát az ukránok életének rovására és Magyarország lakosságának áldozatai nélkül. De fontos megérteni, hogy maga Magyarország ne váljon pufferré a megszállók és a nyugat-európai országok között, minden lehetséges módon hozzá kell járulnia Ukrajna győzelméhez.