Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke maradt az egyetlen kimondottan oroszbarát politikus az EU-ban. “Vagy a február 1-jei EU-csúcson megállapodik az Ukrajnának nyújtott segélyek növeléséről, vagy az ő részvétele nélkül születik valamilyen megoldás európai szinten” – mondta a január végi varsói sajtótájékoztatón Donald Tusk, a lengyel kormány vezetője az elvárásairól a brüsszeli EU-csúcstól.

Az EU-csúcson valóban Orbán “az európai közösség részeként” mutatkozott be, és nem ellenezte az Ukrajnának szánt pénzügyi segélyek kiutalását. Orbán azonban nem lett volna ennyire hírhedt vétóhasználója, ha nem marad meg benne, hogy körülötte mindenki a falhoz “nyomja” Magyarországot, és nem veszi figyelembe annak véleményét, bármennyire is ukránellenes.

Mindazonáltal, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök aláírta a Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálásáról szóló határozatot, egyetlen ország maradt, amely késlelteti a ratifikációt. Ez Magyarország. Sokan arra számítottak, hogy a magyar vezetés szolidaritást akar mutatni szövetségeseivel, már csak azért is, hogy csökkentse a magyar késések miatti ingerültséget. De ez sem történt meg. Budapesten kezdték hangsúlyozni, hogy a magyar parlament nem egy szavazógép. Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette, hogy nem fog rendkívüli ülést összehívni ennek a kérdésnek a megtárgyalására, és általában ő maga is ellenzi Svédország NATO-ba való felvételét.

Magyarország valóban egyedül van nyugaton, még azok is, akiket Orbán legszívesebben szövetségesnek tartana – Erdogan vagy Robert Fico szlovák miniszterelnök -, olyan döntéseket hoznak, amelyek ellentmondanak a magyar vezetőhöz fűződő baráti viszonyuknak. Ha pedig Orbán túl akarja lépni ezt az elszigeteltséget, nem nélkülözheti komoly politikai kiigazításokat.

A 2023. október 15-én lezajlott lengyelországi parlamenti választások hozzájárultak Magyarország helyzetének romlásához. Ha korábban Varsóban olyan politikusok voltak hatalmon, akik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel álltak az “eurobürokratákkal való szembenézésben”, akkor most Lengyelországot olyan emberek irányítják, akik kritikusan bírálják Budapest európai politikájával teljesen ellentétes lépéseit. Ahogy azonban maga Orbán is állítja: “Nagyon nehéz egyedül lenni ebben a családban. Az Európai Unió, vagy inkább az európai egység híveként osztom azt a nézetet, hogy az európai egység érték. Magyarország nem akar élni vétójogával és szavazni mások ellen, mert megértjük, hogy az egység érték. Tehát ez a nagy probléma, amellyel mindannyian szembe kell néznünk: hogyan lehet kikerülni ebből a helyzetből?”.

Úgy tűnik tehát, hogy Orbán a konzervatívok és reformerek frakciójával való barátságra tűzte ki célját, akik szintén messze jobbra állnak az európai centrista pártoktól. Ennek az uniónak a tagja a legutóbbi választásokon részt vett lengyel kormánypárt, a PiS, egykori fő (és egyetlen) EU körében támogatója, vagyis Giorgia Meloni olasz miniszterelnök olasz szövetségesei pártjának. A politikai pályafutását neofasiszta nézetekkel induló Meloninak egyébként a múlt héten sikerült meggyőznie Orbánt, hogy mondjon le vétójáról az Európai Tanácsban az Ukrajna jóvára.

Orbán politikája közelebb áll a diktatórikus államirányítási módszerekhez, mint a demokratikusokhoz. A legrosszabb az, hogy hasonló karakterek már hatalmon vannak, vagy próbálnak eljutni hozzá. Orbánnak van “szövetségese” – Robert Ficó szlovák miniszterelnök. Ne feledkezzünk meg Donald Trumpról sem. Ott pedig a kézfogási szabály szerint szövetségesei már Putyin, Kim és Hszi Csin-ping. Ezek diktátorok.

Mindazonáltal nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ilyen diktátorok az ilyen “barátságot” csak demonstrációként használják, annak illúziójaként, hogy rezsimjeik valójában nem elszigeteltek a világtól, hanem “testvérei” vannak a föld különböző pontjain. Ezért semmilyen módon nem képesek segíteni Magyarország imázsának javításában vagy a demokrácia fejlesztésében. Éppen ezekben a tulajdonságokban mérik az ország EU- vagy NATO-tagságát, amelynek Magyarország is tagja.

“Sok minden megváltozott Európában az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborújának kezdete óta. Orbán Viktor egyedül maradt a csatatéren, ő az egyetlen politikus, aki ennyire egyértelműen ukránellenes” – hangsúlyozta Donald Tusk a csúcs előtti nyilatkozatában.