A 2024-es európai parlamenti választásokat 2024 júniusára tervezik. Az év eleje óta ennek a folyamatnak a bonyolultságáról beszélnek. A politikusok pedig már most is különféle platformokat használnak e folyamatok befolyásolására.

Orbán Viktor például néhány hete az EU Tanácsa székháza előtt tüntető gazdákhoz fordult. “Európának új vezetőkre és új elitre van szüksége” – mondta. Orbán bírálta az európai hatóságokat, mert “nem veszik komolyan az utcák hangját”, és kedvezőtlen feltételeket teremtenek a gazdák munkájához. Orbán arról sem feledkezett meg emlékeztetni, hogy az ukrán gazdálkodók “sokkal puhább” szabályokkal versenyeznek a nyugatiakkal. “Mi, lengyelek, szlovákok és magyarok, akik Ukrajna közvetlen szomszédságában élünk, szenvedünk elsőnek ettől. De előbb-utóbb ez a fenyegetés, ezek a veszteségek elérik Európa mélyét, és érezni fogják itt, Brüsszelben, Franciaországban, Spanyolországban. Az Európai Bizottságnak az európai gazdálkodók érdekeit az ukránok érdekei fölé kell helyeznie, és nem fordítva” – mondta Orbán.

A politikus már akkor az ukrán import teljes leállítását szorgalmazta Európába. “Ez Európa hibája – a vezetők nem veszik komolyan az emberek hangját. Ez az első számú probléma. Legyen szó migrációról, háborúról, Ukrajnáról, bármiről – a vezetők nem veszik komolyan az emberek hangját. Ez demokrácia deficitje.”

Közelegnek az európai parlamenti választások, és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a győzelem útját keresi. Két kulcstényezőt használ: a társadalom Brüsszel felé radikálisan hajlamos csoportjainak támogatását és az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának problémájával kapcsolatos tények manipulálását. Orbán régóta a “hagyományos értékek” védelmezőjeként és a brüsszeli “liberális elit” ellenfeleként pozícionálja magát. Ezúttal még radikálisabb érzelmekre fogad, bevándorló- és Európa-ellenes csoportokhoz szólítva. A “gender ideológia” és a “tömeges migráció” erőltetésével vádolja az EU-t, amivel megijeszti a választókat az “európai identitás” elvesztésével.

Orbán kampányának egyik kulcsmomentuma az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának problémája volt. Állítása szerint az ukrán gabona tranzitja miatt Magyarország “szinte a legjobban szenved”. Ez az állítás nem igaz. Egyetlen európai gazdaságot sem érintette az ukrán gabona tranzitja. Éppen ellenkezőleg, az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának késése negatív hatással van a globális élelmezésbiztonságra, ami az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet.

Szintén nem ad “pontokat” Orbán győzelméhez a NATO-tagjelölt országok zsarolási stratégiája, mint egykor Finnországgal, most pedig Svédországgal. Petteri Orpo finn miniszterelnök bírálta magyar kollégáját, amiért késik Svédország észak-atlanti szövetségbe lépésének ratifikálása. Orpo elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását. “Nincs ok arra, hogy megakadályozzuk Svédország NATO-csatlakozását. Svédország készen áll, minden kritériumnak megfelel. Amit Magyarország tesz, az elfogadhatatlan. Svédországra már idén szükségünk van a NATO-ban, hogy biztosítsuk a Baltikumot” – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy Orbán Putyin szövetségese-e, a finn miniszterelnök azt válaszolta: “Amit Svédországgal kapcsolatban tesz, Putyint segíti.” Orpo ugyanakkor úgy véli, hogy az ilyen segítség lehet szándékos, de nem ismeri Magyarország miniszterelnökének motivációját. “Nagyon büszke vagyok arra, hogy két héttel ezelőtt az EU beleegyezett Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásába. Azért tettük, mert 26 ország össze tudott fogni, és nem engedett Orbán zsarolásának… Az új lengyel kormánynak köszönhetően sikerült felülkerekednünk Magyarország vétóján Ukrajna javára. És ez nagyon fontos volt” – tette hozzá a finn kormányfő.

Vagyis az Európa biztonságát nyíltan kockára tevő politikus szívesebben áll az Európai Parlament élén, és nyíltan szembeszáll Brüsszel politikájával, aláásva az Unió konszolidációját. Az egyik legégetőbb kérdés, amely megosztja Orbánt és az EU-t, a kivándorlók kérdése. Magyarország nemzetbiztonságát és kulturális identitását fenyegető veszélyekre hivatkozva megtagadja a menekültek befogadását. Magyarország ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós támogatásban részesülő. Ezeket a támogatásokat különösen a magyar gazdaság és szociális rendszer támogatására fordítják.

Budapest 2023. december végén kategorikusan ellenezte az EU migrációs és menekültügyi rendszerének reformjáról szóló megállapodást. “Határozottan elutasítjuk ezt a migrációs paktumot. Nem engedünk be senkit akaratunk ellenére. Senki sem Brüsszelből, sem máshonnan nem tudja diktálni, kit engedhetünk be” – mondta akkor Szijjártó Péter, a Külügyminisztérium vezetője.

“Magyarország semmi pénzért nem engedi be a migránsokat a területére” – idézte Orbánt a Politika szerb lap. A miniszterelnök megjegyezte: Magyarország nem engedi meg, hogy az EU számos más országában lezajlott események ilyen módon alakuljanak. Ugyanakkor kijelentette, hogy a migráció összefügg a terrorfenyegetéssel, a bűnözéssel és az úgynevezett párhuzamos társadalmak kialakulásával. Szerinte az EU nem “zsarolhatja” Magyarországot a migráció ügyében, mert ez a kérdés fontosabb, mint a pénz. Vajon miért zsarolta Orbán Európát Ukrajna pénzügyi támogatása ügyében, amelynek ez a probléma minden más pénznél fontosabb? A kérdés költői.

Nem tarthat örökké az a helyzet, amikor Magyarország nem fogad be menekülteket, de az EU-tól is kap támogatást. Az EU-nak egyértelműen meg kell határoznia, hogy Magyarország kész-e ragaszkodni a közös európai értékekhez, beleértve a szolidaritás elvét és a menekültek befogadását. Orbán európai parlamenti választási győzelme jelentős következményekkel jár az EU számára. Fontos, hogy Brüsszel egyértelműen meghatározza Magyarországgal szembeni elvárásait, és ne engedje, hogy Orbán európai támogatásokkal támogassa Európa-ellenes politikáját. Fontos megjegyezni, hogy az EU egy közös értékeken alapuló unió. Ezért az Unión belüli destabilizációt célzó bármely ország intézkedése nem maradhat észrevétlen magának a “lázadó országnak” sem.