Több, kisebb magántőkealapban rejtegetnek hatalmas vagyont a nyilvánosság számára ismeretlen tulajdonosok, hogy ne vonatkozzon rájuk az uniós szabályozás.

Január végén 208 magántőkealap volt bejegyezve Magyarországon, közel kétszer annyi, mint egy évvel korábban – erről írt péntek reggel a Népszava. A magántőkealapok szaporodása mögött valószínűleg az állhat, hogy a tulajdonosok gondosan ügyelnek rá, hogy egy tőkealap vagyona se érje el a 100 millió eurót (kb. 38 milliárd forint), mert akkor már azok az uniós szabályok is vonatkoznának rá, amelyek értelmében nyilvánosságra kéne hozni a tulajdonosok nevét. Az EU-s szabályozás kicselezése így több ezermilliárd forintnyi vagyon rejtett kezelésére ad lehetőséget több, kisebb alapon keresztül.

Tavaly januárban még egy nyilvános NAV-adatbázis alapján lehetett tudni, kik állnak az egyes magántőkealapok mögött, azonban azóta az adatbázis megszűnt. A tavalyi információk alapján a tőkealapok mögött a NER-hez tartozó milliárdosok álltak, például Mészáros Lőrinc, Száraz István, Szíjj László, Hernádi Zsolt vagy épp Jászai Gellért.

A NER-közeli magántőkealapok gyakran nem csak magánvagyont, hanem közpénzt is saját tulajdonként kezelnek, hiszen azokat gyakran állami bankok, intézmények tőkésítették fel a lap elmondása szerint. Számos nagy ingatlan vagy vállalat tulajdonosai ilyen tőkealapok, többek között az autópálya-rendszer üzemeltetésére kiírt 35 éves koncessziót megnyerő Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő (MKIF) Zrt. vagy az MBH Bank mögött is magántőkealapok állnak.

Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20240202_Nepszava__magantokealap