„A NATO és az USA tapasztaltabb annál, hogy erre bármi választ adjon, mert nem mindig veszik azt komolyan, amikor valaki húzogatja a hózentrógerét, mutogatva, hogy ő milyen erős” – így kommentálta Szekeres Imre a magyar kormány üzenetét, miszerint Orbánék nem egyeznek bele abba, hogy újabb NATO-egységek jöjjenek Magyarországra, mondván, a honvédség képes megvédeni az országot. A korábbi honvédelmi miniszter szerint nem véletlen, hogy nem katonai vezető kommunikálta ezt, hanem a külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte pedig jönni fognak ide NATO-csapatok, ha netalán szükség lenne magyarországi állomásoztatásukra, – írja a Hírklikk.

Érdekes interjút adott a Euronewsnak Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter leginkább figyelemre méltó kijelentése a NATO-csapatok telepítésére adott válaszába volt becsomagolva. Mint közölte: „Nem, ebbe nem egyeztünk bele és nem is fogunk beleegyezni. Hiszen már vannak NATO-csapatok az ország területén, a Magyar Honvédség és a magyar fegyveres erők”. Mint kifejtette: ezek megfelelő állapotban vannak ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát, ezért nincs szükség további csapatokra az ország területén. A közbevetésre, pedig, hogy vajon Magyarország NATO és EU-tagként közelebb van-e a saját szövetségeseihez, mint Oroszországhoz, Szijjártó úgy reagált: „Ugyan már! Természetesen igen. A NATO és az EU tagjai vagyunk. De szeretném még egyszer aláhúzni azt, hogy a hadseregünk megfelelő állapotban van az ország biztonságának garantálásához”.

A nyilatkozat és tartalma (megj.: a fent idézetteken kívül másról is szó volt Oroszország kapcsán, erről ld. cikkünk végén) számos kérdést felvet. Például, hogy ez az elutasítás mit jelent, milyen következménye lehet a szövetségi tagságunk szempontjából? De az is érdekes kérdés, vajon a magyar honvédség tényleg képes lenne megvédeni az országot egy támadás esetén? Arról nem is szólva, hogy a NATO és az USA deklaráltan elrettentő erőnek és politikai üzenetnek szánja a 3000 amerikai katona Lengyelországba, illetve Romániába vezénylését, hiszen nem ők fogják megvédeni a NATO keleti határait. Egyáltalán hova tegyük ezt a „szijjártói” nyilatkozatot?

„Ez nem más, mint a magyar kormány hintapolitikájának a vége” – vélekedett Szekeres Imre, hozzátéve: „van egy olyan megfelelési kényszer, elköteleződés – ezek szerint Oroszország irányában –, ami túlmutat azon, hogy rendezett és fontos gazdasági, valamint más kapcsolatokat érdemes Oroszországgal fenntartani”. Mint kifejtette, a hintapolitika azt is jelenti, hogy Orbánék közben azért óvatosan próbálnak a NATO felé is kommunikálni, és a végén teljes értelmetlenség lesz a dologból. Mint most is.

Ami pedig azt illeti, hogy vajon a Magyar Honvédség képes lenne-e hosszabb távon egyedül is megvédeni az országot, nos, a korábbi honvédelmi miniszter válasza erre az, hogy nem. De – fűzte hozzá – éppen ezért vagyunk egy katonai szövetség tagjai. „A szövetségben az adott országnak természetesen egy ideig magának kell feltartóztatnia a támadókat, amíg a szövetséges erők meg nem érkeznek, vagy olyan technikát be nem vetnek, ami visszaveri az ellenséget”. Szekeres Imre úgy véli, hogy aki nem így gondolja, az eléggé felkészületlen. Éppen ezért azt is jellemzőnek tartja, hogy nem egy katonai vezető nyilatkozott, hanem a külgazdasági és külügyminiszter, merthogy egy katonai vezető ilyet egész egyszerűen nem mond. Arra is kitért, hogy Magyarországon – természetesen – mindig vannak szövetséges erők különböző feladatokra, legyen az légelhárítás, légi szállítás vagy bármi más. Ezért van a szövetség – szögezte le.

Szekeres szerint most persze nem fenyegeti olyan csapás Magyarországot, ami indokolttá tenné, hogy az ország területén harcok legyenek, de akkor is szolidárisaknak kell lennünk egy olyan szomszédos országgal, Ukrajnával, amit csapás fenyeget. Már csak azért is, mert ez a szolidaritás Magyarország eminens érdek is, „a mi stabilitásunk ugyanis összefügg a szomszéd országok stabilitásával, beleértve Ukrajnát is”.

S hogy mit reagálhat a NATO és/vagy az Egyesült Államok erre az elutasításra? „A NATO és az USA tapasztaltabb annál, hogy erre bármi választ adjon, mert nem mindig veszik azt komolyan, amikor valaki húzogatja a hózentrógerét, mutogatva, hogy ő milyen erős” – szögezte le. A volt honvédelmi miniszter azért azt is világossá tette, hogy ha netalán szükség lenne NATO csapatok magyarországi állomásoztatására, nos, az meg fog történni.

Szijjártó a szankciókról

A szóban forgó Euronews-interjúban Szijjártó kitért a kérdés elől, ami azt firtatta, miért ismételte meg Orbán az orosz elnök álláspontját arról, hogy Moszkva nem szándékozik megtámadni Ukrajnát. A miniszter elmismásolt válaszából az szűrhető le (amit persze lehetett sejteni), hogy Putyin nem adott erre biztosítékot.

A Moszkva elleni újabb szankciókra Szijjártó szerint „nem is akarunk gondolni…a szankciókat csak akkor kell meghozni, ha valami történik. Ez az első dolog. A második pedig az, hogy ezek a szankciók nem működnek„. S hogy akkor eddig miért szavazta meg Magyarország rendre az Oroszország elleni uniós szankciókat? A miniszter szerint „nem akartuk bomlasztani az európai egységet„.

.