Július 11-én, kedden kétnapos NATO-csúcs kezdődik a litvániai Vilniusban. El kell döntenie, hogy Ukrajna megkapja-e a Szövetséghez való csatlakozási meghívást és biztonsági garanciákat.

Július 11-12-én lesznek a NATO-tagállamok legmagasabb szintű találkozói, amelyeket első ízben rendeznek meg Litvániában. A rendezvény helyszíne a Litexpo kongresszusi központ. A rendezvények során több ezer katonák felelnek a biztonságért, a légteret pedig a Patriot és a NASAMS légvédelmi rendszer védi.

A megbeszéléseken 31 NATO-ország vezetői, köztük Joe Biden amerikai elnök, valamint Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Ausztrália, Ukrajna és Svédország meghívott delegációi vesznek részt. 48 külföldi delegáció több mint 2400 tagja érkezik Vilniusba, köztük 40 államfő és 150 egyéb magas rangú kormánytisztviselő.

Mi kerül szóba a vilniusi csúcstalálkozón?

A Szövetség tagjainak meg kell beszélniük azokat a kihívásokat, amelyekkel a tagországok most szembesülnek, és amelyek a jövőben felmerülhetnek Oroszország agressziója és a terrorizmus problémája miatt.

A találkozókon az új regionális védelmi tervek, haderőmodellek megvalósításával, valamint a gyorsreagálású egységek számának 300 ezer fősre emelésével kapcsolatos témákat érintik. Meg kell állapodniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvési tervben, valamint a kritikus infrastruktúra-létesítmények védelmével kapcsolatos kiterjesztett együttműködésben az EU-val. A tervek között szerepel egy befektetési alap elindítása is a legújabb technológiák fejlesztésére, különösen a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek és a kvantumtechnológiák területén.

A csúcstalálkozó résztvevői a védelmi beruházások iránti új kötelezettségvállalásról szeretnének megállapodni. A tervek szerint a szövetség tagállamai évente a nemzeti GDP legalább 2 százalékát fordítják saját védelmi képességeik erősítésére.

Emellett a csúcson Svédország NATO-csatlakozása is szóba kerül. Erdoğan török elnök korábban azt mondta, hogy Ankara jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, miután megnyitja az utat Törökország előtt az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Stoltenberg később azt mondta, hogy Stockholm segítséget nyújt Ankarának az Európai Unióhoz való közeledésben.

Ukrajna belépése a NATO-ba

Ukrajna konkrét döntéseket remél a NATO-tagság felé vezető útjáról a csúcstalálkozó során. Az országok várhatóan többéves támogatási programot hagynak jóvá, amelynek célja az ukrán fegyveres erők és a NATO közötti teljes interoperabilitás elérése. Emellett a tervek szerint egy új platform – az Ukrajna-NATO Tanács – létrehozásával erősítik a politikai kapcsolatokat.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Gitanas Nauseda litván elnök megerősítette, hogy a Szövetség megpróbál konszenzusra jutni az Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozásával kapcsolatos Tagsági Akcióterv törléséről.

Vlagyimir Zelenszkij Ukrajna elnökét is meghívták erre a csúcstalálkozóra, de részvétele kérdéses volt. A szövetség főtitkára ugyanakkor bejelentette Zelenszkij részvételét az Ukrajna–NATO Tanács első ülésén, amelyet július 12-én tartanak, de beszédének formátumát nem részletezte. A Bloomberg értesülései szerint Ukrajna elnöke szerdán érkezik Litvániába. A japán média azt is megjegyzi, hogy Zelenszkij ezen a napon találkozik Fumio Kishida miniszterelnökkel.

Mit fog kapni Ukrajna?

Ukrajna számára ez a csúcs alkalom arra, hogy elkerülje a “bukarestihez” vagy “budapestihez” hasonló helyzetek megismétlődését. A “Bukarest” a 2008-as NATO-csúcsra utal, amelyet a román fővárosban tartottak, ahol a szövetség bejelentette, hogy Ukrajna és Grúzia NATO-taggá válik, de erre konkrét határidőt nem szabott. Mindenki megérti, hogy a vilniusi NATO-csúcs bejelentése nem jelenti Ukrajna közvetlen tagsági meghívását most.

Senki sem akar az 5. cikk szerinti garanciákat adni egy háborúban álló országnak (bármely NATO-tag elleni támadás mindenki elleni támadás).

Ehelyett megpróbálják megtalálni a módját, hogy Ukrajnának tagságot ígérjenek, ha a helyzet javul. Itt jön képbe a “Budapest”. Ez három 1994-es memorandumra utal, amelyekben Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok biztonsági garanciákat nyújtott Ukrajnának (valamint Fehéroroszországnak és Kazahsztánnak), cserébe azért, hogy Kijev feladja a szovjet korszaki atomfegyvereit.

Mivel Ukrajna az esetleges NATO-tagságra vár, “garanciát” vagy “biztosítékot” szeretne arra vonatkozóan, hogy a Nyugat továbbra is katonailag támogatja. Hogy pontosan hogyan – ez lesz a csúcstalálkozó egyik fő kérdése.

Emellett már jelentős katonai segélycsomagokat jelentettek be Ukrajnának Franciaországból, Németországból és Norvégiából. “Franciaország úgy döntött, hogy nagy hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnába, hogy támogassa a fegyveres erők offenzíváját” – mondta Emmanuel Macron francia elnök. Németország 2 db Patriot légvédelmi rendszert, 25 db Leopard harckocsit, 40 db Marder gyalogsági harcjárművet és egyéb fegyvereket ad át Ukrajnának 600 millió euró értékben. Emellett Norvégia 240 dollárról 930 millió dollárra növeli az Ukrajnának szánt katonai segélyalapot.