Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val azáltal, hogy nemzetközi vizeken hajókat tartóztat fel, és gazdasági fojtogatást próbál Ukrajnára kényszeríteni – figyelmeztet a NATO korábbi európai szövetséges főparancsnoka.
James Stavridis a NATO volt főparancsnoka a Politico-nak elmondta, hogy a tengeri eszkalációk – köztük egy török hajó vasárnapi megfeneklése – arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak, hogy megakadályozzák Ukrajna gazdaságának megbénítását.
Oroszország fellépése a Fekete-tenger nemzetközi vizein valós kockázatot teremt arra, hogy ez a NATO és Oroszország közötti tengeri háborúvá eszkalálódjon
– mondta Stavridis, majd azzal folytatta, hogy a NATO nem fog minden fegyvert és pénzt biztosítani Ukrajnának, csak azért, hogy aztán végignézze, ahogy Oroszország egy illegális blokáddal megfojtja a gazdaságukat.
Kedden az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy figyelmeztető lövéseket adott le, mielőtt a Sükrü Okan nevű, palaói zászló alatt közlekedő teherhajó fedélzetére lépett, amelyet az ukrán külügyminiszter törökként azonosított. Az eset a Fekete-tenger délnyugati részén, a török partok közelében történt. Stavridis a taktikát „kalózkodással egyenértékűnek” minősítette, a Kreml pedig egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az Ukrajna és Európa többi része közötti kereskedelem aláásására.
Ha Oroszország elkezdi lefoglalni a hajókat, vagy megpróbálja elriasztani őket, akkor valószínűnek tartom, hogy a NATO a hajózás humanitárius folyosójának támogatásával fog válaszolni
– közölte Stavridis, majd hozzátette, hogy a szövetség megvédhetné az ukrajnai Odessza kikötőjébe és onnan induló hajókat a NATO harci repülőgépeivel a fejük felett és esetleg kísérő NATO hadihajókkal.
A feszültség a Fekete-tengeren júliusban kezdett fokozódni
A feszültség a Fekete-tengeren drámaian megnövekedett, mióta Oroszország júliusban egyoldalúan kilépett az ENSZ gabonaegyezményéből, és arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajók katonai célpontnak tekinthetők. Válaszul Ukrajna egy tartályhajó elleni tengeri dróntámadással mutatta meg, hogy hajlandó célba venni az orosz energiaexportot, és augusztus 23-tól „háborús kockázatú területté” nyilvánította az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket.
A gabonakereskedelemből való orosz kilépésre válaszul Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „veszélyes és eszkalációs akciókkal vádolta Oroszországot a Fekete-tengeren”, részben az ukrán kikötők orosz bombázására is utalva. Hozzátette, hogy fokozza a felügyeletet és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között tengeri járőröző repülőgépekkel és drónokkal.
Stavridis szerint ez a Fekete-tengerrel határos NATO-tagok (Törökország, Románia és Bulgária) támogatását jelenti, annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben.
Törökország sürgette Oroszországot, hogy csatlakozzon újra a gabonakereskedelemhez. Recep Tayyip Erdogan török elnök a hírek szerint a hónap végén találkozik Putyinnal, és valószínűleg a gabonakereskedelem is napirenden lesz.
Minden ukrán kikötőbe tartó hajó célpont lett
Oroszország kilépéséig az ENSZ által felbontott gabonaegyezménynek tulajdonították, hogy 32,9 millió tonna termény biztonságosan elhagyta Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és ezzel elhárította az éhínség veszélyét a szegényebb országokban. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy kormánya elutasítja a megállapodás meghosszabbítását, és helyette egyes afrikai országoknak eseti alapon ingyenesen biztosít gabonát.
A lépést követően a moszkvai fegyveres erők csapást mértek a Fekete-tenger partjainál lévő ukrán gabonaraktárakra, és a jelentések szerint 60 000 tonna élelmiszert semmisítettek meg.
Oroszország többször is csapást mért az ukrán Duna menti kikötőkre, Renire és Izmailra, mindössze néhány száz méterre a NATO-tag Romániával közös határtól. A moszkvai védelmi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy „minden, a Fekete-tenger vizein ukrán kikötőkbe hajózó hajót katonai rakomány potenciális szállítójának tekintünk”.
Ennek ellenére Kijev „ideiglenes folyosót” hirdetett a déli kikötőiből induló tengeri forgalom számára, lehetővé téve a hetek óta kikötőbe zárt hajók számára, hogy nemzetközi vizekre lépjenek. Szerdán Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy az első hajó, egy Hongkong lobogója alatt közlekedő konténerhajó a moszkvai fenyegetés ellenére kihajózott.
Forrás:https://www.napi.hu/kulfold/moszkva-nato-fekete-tenger-haboru.775951.html