Számottevő működőtőke érkezik már Kelet-Ázsiából, csakhogy kevés hozzáadott értékű gyártási folyamatokat hoznak ide, ami 10 éve még jó lett volna, mostanra azonban már késő.
Hiába hangoztatta 2010-es hatalomra lépése óta folyamatosan Orbán Viktor a keleti nyitás politikáját, csak a kereskedelmi hiányt halmoztuk a Kínával szemben, a várt tőkebeáramlás elmaradt. Mostanra ugyan számottevően nőni kezdett Magyarországon az ázsiai működőtőke – immár Németország mögé is felzárkózhatnak –, csakhogy ennek alig van köze a keleti nyitás politikájának, annál inkább a globális gazdasági folyamatoknak – derül ki a G7.hu elemzéséből.
Mint írják, ez a fajta tőkebeáramlás – főként az dél-koreai és kínai akkumulátoripari beruházásokról van szó – valóban nagy segítség lett volna 10 évvel ezelőtt. Csakhogy a jóval magasabb gazdasági fejlettség és erősebb tőkeellátottság mellett mostanra ez már nem igazán segítség, hanem béklyó.
Az ázsiai vállalatok ugyanis pont azokkal az alacsony hozzáadott értékű gyártási folyamatokkal jönnek ide, amelyeken már túl kellene lendülnie a magyar gazdaságnak is.