Nem jöttek el a Fidesz magyar kormánypártnak képviselői a parlament rendkívüli ülésére február 5-én, ahol Svédország NATO-csatlakozási kérelméről kellett volna szavazni. A magyar ellenzék által összehívott ülést a Fidesz szövetségesei – a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselői is bojkottálták. Az ülésen a NATO-országok több nagykövete is részt vett, köztük az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman. Összesen 51 képviselő jelent meg az ülésen, 148-an nem voltak jelen.
A Reuters beszámolója szerint az Egyesült Államok budapesti képviselője, valamint néhány NATO-szövetséges, köztük Dánia és Lengyelország nagykövete február 5-én, hétfőn a magyar parlamentbe látogatott, hogy nyomást gyakoroljon a magyar parlamenti képviselőkre, hogy hagyják jóvá Svédország csatlakozási szándékát. “Rendkívül kellemetlen, hogy a Fidesz a mai napig blokkolta Svédország NATO-csatlakozását” – mondta Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki LMP-s képviselő.
Vadai Ágnes, az ellenzéki Demokratikus Koalíció képviselője szerint Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnököt akarja így előnyben részesíteni, megsértve a NATO egységét.
Orbán egy ilyen cselekedete ismét nagy feltűnést keltett a NATO-képviselők körében azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a szövetség-tagság bővítésének sürgető szükségleteit. Még Németország is egyre nagyobb nyomást gyakorol Orbán Viktorra, hogy gyorsítsa fel Svédország NATO-tagsági kérelmének jóváhagyását. “Úgy gondoljuk, hogy most a szövetség iránti lojalitáson és általában az EU-államok közötti baráti magatartáson múlik, hogy ennek nagyon gyorsan meg kell történnie” – mondta újságíróknak egy magas rangú német tisztségviselő. A Fidesz vezetői azonban hétfőn azt követelték, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Budapestre látogasson a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló szavazás előtt a magyar parlamentben.
Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója a maga részéről azt mondta: “Washington reméli, hogy Magyarország mielőbb jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását”, utalva a folyamat további elhúzódása esetén lehetséges lépésekre. Ezt egy február 7-i sajtótájékoztatón mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen Brüsszelben.
A NATO-országok nemzetbiztonsági tanácsadói szintjén a találkozón részt vevő Sullivan elmondta, hogy ott szóba került Svédország tagsága, és többször is hangsúlyozták, hogy ennek a folyamatnak a lezárása Magyarország számára “bizalom és kötelesség”. “Látjuk a hozzá vezető utat. Természetesen ebben a kérdésben szoros kapcsolatban állunk Svédországgal. Konkrét fenyegetést vagy feltételezést nem fogalmazok meg a jövőbeni lépéseinkkel kapcsolatban, de természetesen türelmünk ebben az ügyben nem lehet végtelen” – mondta.
Biden tanácsadója hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és reméli, hogy “ez a kérdés a közeljövőben konstruktív módon megoldódik”. Valójában Magyarország az egyetlen NATO-tag, amely még nem hagyta jóvá Svédország szövetségi csatlakozási kérelmét. Orbán Viktor magyar miniszterelnök több hónapos késlekedés után januárban hivatalosan is jóváhagyta Svédország jelöltségét, de még jóvá kell hagynia a magyar parlamentnek, amire Orbán és környezete nem megfelelő ambíciói miatt nem kerülhet sor.
A helyzet azonban holtpontra jutott. A választ pedig – miért akadályozza Magyarország Svédország csatlakozását a szövetséghez – a hatóságok már közölték. A fideszesek a Reuters újságíróinak kérdésére azt mondták, hogy csak akkor hagyják jóvá Svédország tagságát, ha Ulf Kristersson svéd miniszterelnök személyesen Budapestre érkezik. Orbán Viktor pártja meg van győződve arról, hogy nem fogja visszautasítani, mert ez a kérdés rendkívül fontos nekik. Végül is Törökországba járt, amely szintén késleltette a ratifikációt. Ankara csak idén január 23-án hagyta jóvá. De a svéd hatóságok még korábban azt mondták, nincs miről beszélni. A svéd kormányfő csak akkor látogat Budapestre, ha ott jóváhagyják Svédország NATO-csatlakozását. A magyar főváros sok lakosa szégyelli a kormányt.
“Ez természetesen nagyon sajnálatos. Magyarország az utolsó, aki erre szavaz, bár az illetékesek azt mondták, ez biztosan nem fog megtörténni, nem mi leszünk az utolsók. És itt, kérem, mi vagyunk az utolsók. Még néhány probálkozás, “hogyan lépjünk ki ebből, hogy ne legyünk az utolsók”… Szörnyű, sőt” – mondja Dobák Géza budapesti lakos. “A szavazás elhúzódására nincs racionális, elfogadható magyarázat. Ezt végképp nem értem, ez indokolatlan, ez kicsinyesség és makacsság” – mondja Kertész Erzébet budapesti lakos.
Ha Orbán Viktor meg akar maradni az EU és a NATO történelmében egy olyan ország vezetőjeként, amelynek halogatása egyre nagyobb veszélyt jelent egész Európára, akkor már szinte mindent megtett ennek érdekében.