Az ellenzék nem vett részt a szavazáson.
Több napon át tartó heves vitát követően, a várakozásoknak megfelelően jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás csütörtökön este a szlovák büntető törvénykönyv módosítását. Az ellenzék bojkottálta a szavazást a javaslatról, amelynek része az úgynevezett különleges ügyészség (ÚSP) megszüntetése és néhány büntetési tétel csökkentése is.
A büntető törvénykönyv módosítását még tavaly decemberben hagyta jóvá a pozsonyi kormány arra hivatkozva, hogy a büntető törvények egyes tételeit „emberségesebbé” kell tenni, az ÚSP-t pedig meg kell szüntetni. Utóbbit azzal indokolták, hogy a csak néhány éve létrehozott intézmény kilóg a szlovákiai ügyészségek rendszeréből, valamint azzal is, hogy ki kell vonni a vádhatóságot a politikai befolyásolás lehetősége alól.
Ez utóbbival kapcsolatban azt állítják a bírálatok megfogalmazói, hogy az ÚSP-t a tavaly szeptemberi előrehozott választásokig kormányzó liberálisok a jelenlegi kormánypártok politikai ellehetetlenítésére használták fel. Az ÚSP-t több részről is számos bírálat érte, több intézkedését az alkotmánybíróság is felülbírálta.
A büntető törvénykönyv módosításának folyamatát kormányellenes tüntetések sora kísérte számos városban. Az igazságügyi reformot és annak jóváhagyási folyamatát többször bírálta Zuzana Caputová államfő, aki köztársasági elnökké választását megelőzően a jelenlegi legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) egyik vezetői tisztét töltötte be.
A reformot bírálta az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége, valamint néhány hete egy állásfoglalásban az Európai Parlament (EP) is: utóbbi szerint a reformjavaslat „aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan.” Ez utóbbi állásfoglalásra reagálva a szlovák külügyminisztérium határozottan elutasította, hogy az EP beleavatkozzon a szlovákiai belpolitikai történésekbe.
A reform parlamenti vitája során az ellenzéki pártok több tucat módosító javaslatot nyújtottak be, és különböző obstrukciós fogásokkal is hosszabbították a vitát. Az ellenzék érvelésében jórészt arra hivatkozott, hogy szerintük a büntető törvénykönyv változtatásai a bűnelkövetők érdekeit védik. A módosítást előterjesztő igazságügyi tárca vezetője ezt demagógiának nevezte, és arra mutatott rá, hogy a változtatások az emberek alkotmányos és alapvető emberi jogai védelmének erősítését szolgálják, amire azért van szükség, mivel az előző kormányzati időszakban „politikai célok mentén visszaéltek a büntetőjoggal”.
Kormányzati politikusok többször is hangot adtak azon véleményüknek, hogy az ellenzéki pártok csupán hangulatkeltésre és a tavaszi köztársasági elnöki, valamint európai parlamenti választásokat megelőző kampányukra használják fel a reform körüli vitát.