Ideális esetben az Európai Unió év végére készülhet el a mesterséges intelligencia használatát szabályozó uniós jogi keretek végső szövegével. Az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén zajlott kerekasztal-beszélgetésen azonban felmerült, hogy a törekvés már eleve kudarcra ítéltetett: nem látszik még igazán, melyek is lesznek a mesterséges intelligencia igazi veszélyei, mire pedig világosabban láthatnánk, addigra lehetetlen lesz olyan szabályozást életbe léptetni, amely visszavághatná a már kialakult rendszer vadhajtásait.
A mesterséges intelligencia máris beszivárog a mindennapokba. Akár egy-egy dilemmában is kikérhetjük a ChatGPT véleményét, de komplett beszédeket is meg lehet már íratni a mesterséges intelligenciával.
Ezek után lépéshátránynak tűnhet, hogy az Európai Unió még nem reagált erre a jelenségre jogi szempontból, Tóth Edina, az Európai Parlament képviselője, az EP mesterséges intelligenciával (artificial intelligence – AI) foglalkozó bizottságának alelnöke szerint azonban nem az, az EU még így is első lehet a világon a megfelelő jogszabályi háttér kialakításában.
„Az Európai Unióban született meg először a felismerés, hogy ezt a területet szabályozni kell” – mondta el az EP-képviselő az ECNMX AI Summit 2023 című rendezvényén.
Hozzátette, a jogszabályi keret megalkotása nagy kihívást jelent, nem véletlenül vesz igénybe ilyen hosszú időt, hiszen egyszerre kell
kiküszöbölni vele a biztonsági kockázatokat, valamint;
kellő rugalmassággal kezelni és lekövetni a technológia őrületes tempójú fejlődését.
Tóth Edina szerint optimális esetben az év végére megszületik az uniós megállapodás a szabályozás végső szövegéről. Ezt követően pedig
két-három évük lesz a gazdasági szereplőknek, cégeknek az érvénybe lépésig, ennyi idejük lesz felkészülni arra, hogy eleget tegyenek a jogszabályi elvárásoknak.
Kopasz János, CIPP/E Ügyvéd, a TaylorWessing Hungary adatvédelmi szakértője arra hívta fel a figyelmet az ECNMX AI Summit 2023 kerekasztal-beszélgetésén, hogy a sok általános fogalomtól, amelyektől hemzseghet majd az uniós szöveg, mint például az átláthatóság, nem szabad félvállról venni a felkészülést, mert komoly bírságok várhatók a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, ahogy az a GDPR-szabályozás érvénybe lépése után is történt.
Tóth Edina hangsúlyozta, az EP által preferált szöveg megalkotásakor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítsák,
az AI-rendszerek környezetbarátak;
biztonságosak, valamint
emberek által felügyeltek legyenek.
Működhet a szabályozás, vagy lehagyja a sok fejlesztés?
Ződi Zsolt, jogász, jogi informatikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a Tóth Edina beszédét követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, kétség sem fér hozzá, hogy szükség van a jogszabályi korlátozásra. Ennek ellenére kissé szkeptikus az uniós AI acttel kapcsolatban.
Hangsúlyozta, kételyeinek semmiképp nem a képviselői kompetenciákkal kapcsolatos hiányérzete ad alapot. Sokkal inkább az, hogy
amíg a technológiát nem ismerjük igazán, addig nem tudjuk megfelelően szabályozni az adott rendszert. Amikor viszont már kifejlődött a struktúra, átlátjuk azt teljes egészében, addigra elkéstünk, nehéz már szabályozni a már kialakult rendszert.
Ződi Zsolt szerint jelenleg nem tudjuk, valójában milyen kockázatokat rejt magában a mesterséges intelligencia, inkább csak találgatunk mindannyian, ez pedig valamelyest meglátszik az AI acten is.
Úgy látja, „hátrafelé közelítjük meg a problémát, mint a rák, a kockázatok oldaláról próbáljuk szabályozni a mesterséges intelligenciát. Mivel azonban fogalmunk sincs, hogy milyen problémák merülnek majd fel valójában, már most el is késtünk”.
Visszafoghatja az uniós innovációt a szabályozás?
Felmerül az a kérdés is, hogy az uniós technológiai innovációt, amely már így is elmaradásban van a kínaihoz és az amerikaihoz képest, visszavetheti-e még jobban, ha szigorú korlátozásokat vezetnek be.
Ződi Zsolt nem érzi úgy, hogy ez valós veszély lenne, mert szerinte más veti vissza jelentős mértékben, mégpedig
a nyelvi sokszínűség. Míg az Egyesült Államokban és Kínában ez nem okoz problémát, az Európai Unión belül a nyelvi töredezettség miatt nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat, ez pedig jócskán visszafogja a technológiai fejlődést is.
Kopasz János elárulta – innovációs visszahúzó erő ide vagy oda –, őt megnyugtatja, hogy egyfajta védőhálót jelenthet majd az uniós jogalkotás. „Az átlagpolgár hajlamos túlkattintgatni, csak hogy hozzáférjen végre a vágyott adatokhoz, majd későn eszmél, mikor már feliratkozott a hírlevélre vagy kiszivárogtak az pénzügyi vagy egyéb adatai” – mondta.
Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi, nemzetközi és innovációs ügyekért felelős elnökhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy kulturális téren milyen hatásai lehetnek a mesterséges intelligencia térnyerésének. Szerinte erre érdemes lesz odafigyelni.
A kreatív alkotások terén is komoly versenytárs lehet az emberek számára a mesterséges intelligencia, amely pár másodperc alatt produkál például olyan grafikai tartalmakat, amelyeket grafikus szakemberek csak több órányi munkával
– emelte ki a szakértő.
Szeptember 11-én kerül megrendezésre a Magyar Zene Házában az Economx AI Summit 2023 rendezvénye, a régió legnagyobb AI-konferenciája. Tudósításainkat IDE kattintva érheti el.
Forrás:https://www.economx.hu/gazdasag/mesterseges-intelligencia-eu-korlatok-szabalyozas.777158.html