Kicsinyítik a gyártók az élelmiszertermékek mennyiségét, így érnek el burkolt áremelést. Az úgynevezett „shrinkflation” vagy magyarul zsugorodási infláció nem újkeletű jelenség válság idején.
A trükk nem mindenhol olyan burkolt, mint amilyen burkoltnak hangzik: a francia Carrefour szupermarket polcra kihelyezett matricákkal hívja fel a figyelmet a csökkenő csomagolásméretű áruk okozta inflációra. A jelenség lényege, hogy általánosan emelkedik az árszínvonal a termék súlyának vagy méretének csökkenésével. Ilyenkor egy adott termék darabára nem változik, sőt, gyakran emelkedik – fejti ki az Agrárszektor.
A jelenség sajátossága, hogy a hagyományos inflációs mutatókban – a fogyasztói és a kiskereskedelmi árindexekben – nem mindig tükröződik. Vagyis a bevásárló kosár ára nem feltétlenül emelkedik, azonban az árszínvonal szorosan összefügg a termékek súlyával és térfogatával. Ez pedig a statisztikai inflációs adatokra hatást gyakorol.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Agrárszektornak elmondta, hogy a gyártók saját maguk dönthetnek arról, hogy a kiszerelésen változtassanak. Hozzátette, hogy Magyarországon fontos szabály, hogy nem csak az adott termék árát kell feltüntetni, hanem azt kilogrammra vagy literre vetítve kell jelezni.
A főtitkár szerint a vásárlók már megtanulták, hogy oda kell figyelni az egységárra, ami valóban fontos információ a számukra. Ugyanakkor nincs statisztika és felmérés sem arról, hogy a kiszerelés megváltoztatásának eszközével mely gyártók és hány alkalommal éltek.
Ugyanakkor valószínűleg nem is volt túl gyakori a jelenség idehaza.
Egy lapnak nyilatkozó szakértő szerint azért, mert a zsugorodási inflációt a még kezelhető mértékű pénzromlásnál alkalmazzák, hogy annak hatásait kompenzálja.
A szakértő szerint ugyanakkor volt olyan sajt, ami egy év alatt 70 százalékkal drágult, ilyen esetben pedig már nem lehet néhány százalékos tömegcsökkentéssel burkolt áremelést elérni.
Hozzátette, hogy mindemellett a tervezett élelmiszeripari kapacitások sem tudták minden esetben követni a kereslet csökkenését a fogyasztás visszaesése miatt. Más a helyzet azonban akkor, ha mérséklődő inflációs térben, pszichológiai határ alatt akarják tartani egy termék árát.
Szinte mindenki rosszabbul él itthon és még nem tértünk magunkhoz a sokkból
Ugyan a reálbérindex szeptember óta pozitív, az elmúlt hónapok lényegében egytől-egyig megviselték a magyarokat a Publicus Intézet felmérése szerint.