Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint országa „túl nagy árat” fizetett az ukrajnai háborúért. Erről Facebook-oldalán válaszolt Vladimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára. Szombaton azt mondta: Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg a NATO-szövetséges státuszának, ami valójában egy szemernyi igazságot is tartalmaz.

         „Ha ez a kijelentés azt jelenti: „Tisztelettel köszönöm a magyaroknak, hogy több mint egymillió Ukrajnából érkező menekültet beengedtek és gondoskodtak róluk, és tisztelettel köszönöm, hogy továbbra is küldenek segélyeket”, akkor „köszönöm és számíthat ránk a jövőben is” – írta Szijjártó.

         Kijelentette azt is, hogy Zelenszkijnek nincs joga eldönteni, hogy nem helyénvaló-e Magyarország NATO-tagsági magatartása. „A magyar emberek már most is rendkívül nagy árat fizettek ezért a háborúért. Sok magyar – a kárpátaljai magyar közösség tagja – már meghalt ebben a háborúban” – tette hozzá.

         Amennyire lehetséges, hogy a politika ennyire kereskedő legyen, ennyire mutatja magát Szijjártó Péter egész Európa előtt.

         Kijelentése – Orbán kijelentésével együtt – ukrán- és Európa-ellenes tevékenységet jelent, mert egyrészt sérti Ukrajna szuverenitását és létjogosultságát, másrészt megakadályozza az Orosz Föderáció elleni szankciókat. És gyakran az európai politika ellen „úsznak”. Ami egyébként nem meglepő most, hogy Magyarországon is felerősödik az EU-ból való kilépési kampány, az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatása szerint 12 százalékkal csökkent a blokk támogatottsága Magyarországon, ami a 27 tagország közül a legnagyobb visszaesés.

         A más országokkal való kapcsolatokról készült felmérés szerint Orbán támogatóinak többsége – a messze legnagyobb politikai csoport – „kedvezőbbnek” tartja magát az oroszokkal és a kínaiakkal, és „kevésbé kedvezőnek” az amerikaiakkal és az ukránokkal szemben.

         „Ez rendkívül fontos és ijesztő, tekintve, hogy milyen gyorsan változnak a hozzáállások” – mondta Daniel Hegedüs, a berlini Német Marshall Alap munkatársa. „Meglepő, hogy Orbán milyen eredményesen rombolta le Magyarország Európa-párti pozícióját.”

         Magyarország exportjának csaknem 80 százaléka az EU piacára irányul, gazdaságát pedig olyan német cégek beruházásai támogatják, mint a Mercedes-Benz csoport és a BMW.

         A magyar kormányfő európai elkötelezettségével kapcsolatos kérdések azonban kétségeket ébresztenek Orbánnal kapcsolatban, különös tekintettel az ukrajnai orosz inváziót követő tetteire és retorikájára.

         A kormány a „Huxit” gondolatát a világjárvány idején vetette fel, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy az EU-tagság „új perspektívából” vethető fel, amikor Magyarország nettó befizető lesz a blokk költségvetésében, ami szerinte megtörténhet 2030-ban. Orbán azóta támadta az EU-t, amiért a gazdaság és a valuta összeomlásával megpróbálta pénzügyi sarokba szorítani. Az Orbán-féle politikai gépezet által irányított sajtó, újságok és weboldalak tucatjai terjesztik azt a narratívát, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás árt Magyarországnak. „Magyarországnak soha nem sikerült igazán belsővé tennie az uniós értékeket, valójában csak a pénzről volt szó” – mondta Urbán Ágnes, a Mérték Mediaelemző Műhely budapesti médiafigyelő igazgatója.

         Ha korábban a kormánypropaganda a Soroshoz hasonló politikai személyiségek elleni harcot célozta, tavaly új dimenziót kapott, és mára közvetlenül Magyarország nyugati szövetségeit célozza meg. Ez egy igazi geopolitikai fordulat, amely nem nélkülözte a „Kreml lábnyomát”.

         Ilyen helyzetet Budapesten az oroszországi barátság is okoz. Az országok nem egyszer kénytelenek voltak fizetni a Kreml „barátságáért”, és ez az ár más volt – a szatellitországgá válástól (Fehéroroszország) a teljes háborúig (Ukrajna). Az Orosz Föderációval fennálló bármilyen kapcsolat potenciális fenyegetést jelent az azokat felépítő országnak.

         Most már Budapesten is látható. Szijjártó és Orbán inkább nem EU-országok politikusaira, hanem moszkvai kormányzóhelyettesekre emlékeztet, akiket az orosz tartomány irányításával bíztak meg. Európa vezetőinek határozott lépéseket kell tenniük, hogy leküzdjék ezt az oroszbarát lábnyomot Európa szinte közepén, mielőtt az egész EU-ban elkezdene terjedni.