Első EU-s tagállamként 2020 óta, Magyarországnak új nagykövete van Belaruszban.
Bencsik Zita Ilona személyében ismét van nagykövete Magyarországnak Belaruszban. A korábbi chicagói főkonzul csütörtökön adta át Minszkben a megbízólevelét Alekszandr Lukasenka belarusz diktátornak – derül ki belarusz BelTa hírügynökség tudósításából, amelyet a Népszava szemlézett.
Magyarország az első olyan EU-s tagállam, amely a 2020-as elcsalt elnökválasztás óta új nagykövetet küldött Belaruszba. Ennek azért van jelentősége, mert a diplomáciában a megbízólevél átadásának aktusa közvetve Alekszandr Lukasenka államfővé választásának törvényesként való elismerését jelenti, miközben az Európai Unió nem fogadja el törvényesnek a három évvel ezelőtti választásokat. Lukasenka az elcsalt választások után kibontakozó ellenzéki tüntetésekre állami szintű terrorral reagált, a demonstrációkat vérbe fojtottak, a hangadókat megölték vagy börtönbe zárták, a demokratikus ellenzék emigrációba kényszerült.
A több mint 30 éve folyamatosan kormányzó Lukasenkának volt egy-két szép szava Magyarországhoz, mikor átvette Bencsik megbízólevelét: kijelentette, hogy Magyarország Belarusz régi és megbízható barátja, akivel a kapcsolatok „kiállták az idők próbáját, pragmatikus és kölcsönösen tiszteletteljes alapokon nyugszanak”. Hozzátette azt is: „Készek vagyunk folytatni a párbeszédet Magyarországgal annak érdekében, hogy a térségben a feszültségek de-eszkalálódjanak”.
Az eseményen Magyarország mellett további tíz ország (Kazahsztán, Egyiptom, Zimbabwe, Egyenlítői-Guinea, Angola, Uganda, Kambodzsa, Fülöp-szigetek, Jordánia és Kolumbia) nagykövete adta át megbízólevelét.
Az Orbán-kormány továbbra is hivatalos kapcsolatban áll a Lukasenka-rezsimmel, amivel jóformán egyedül van Európában. A legtöbb EU-tagállam minszki nagykövetségén csökkentették a személyzetet, nagykövetek helyett pedig ideiglenes ügyvivők dolgoznak, a leköszönő nagykövetek helyett nem küldenek újat.
Szijjártó Péter külügyminiszter idén februárban tett hivatalos látogatást Minszkben, amiért az Európai Parlament külön is bírálta szeptember 13-i állásfoglalásában.