Magyarország Orbán Viktor vezetésével évek óta kettős politikát folytat, egyensúlyozva az Európai Unióval való integráció és az Oroszországgal való szoros kapcsolatok fenntartása között. Ez a politika egyre nagyobb aggodalmat kelt Budapest európai partnereiben, mert ellentmond az EU egyértelmű álláspontjának az Ukrajna elleni orosz agresszió elítéléséről.

Egyrészt úgy tűnik, Orbán igyekszik lépést tartani az európai országok konszolidációjával. Magyarország a NATO tagjaként katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, nem zárta le légterét az orosz repülőgépek előtt, és beleegyezett az Oroszország elleni szankciókba.

Másrészt Magyarország folyamatosan blokkolja azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek célja az Oroszország elleni szankciók megerősítése, valamint Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása. Orbán többször is bírálta a szankciókat, azzal érvelve, hogy azok jobban ártanak Magyarország gazdaságának, mint Oroszországénak. Azt is megtagadta, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnának.

Magyarország ilyen kettős politikája megkérdőjelezi az EU-hoz és a NATO-hoz való hűségét. Ez rontja az ország imázsát a nemzetközi színtéren is, és Oroszország szövetségesévé teszi. Ezt mutatják az elmúlt hét politikai eseményei. Tanja Fajon, Szlovénia külügyminisztere például úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nemcsak Ukrajnával, hanem más kérdésekben is problémákat okoz az Európai Uniónak. “Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nem az egyetlen kihívás, amellyel szembe kell néznünk. Nemrég, amikor szankciókat akartunk bevezetni a Ciszjordániában élő izraeli telepesekkel szemben, Magyarország nem támogatta a szankciórendszert” – mondta. A szlovén külügyminisztérium vezetője megjegyezte: Orbán Viktor magyar kormányfő ellenállása különösen érezhető az 50 milliárd eurós Ukrajnának nyújtott uniós támogatás mérlegelésekor, amelyet az Európai Unió mind a 27 ország közös döntésével mégis elfogadott.

Alig egy nappal Fajon kijelentése előtt az Ukrajna győzelmi esélyeihez szkeptikus, katonai támogatását ellenző Orbán Viktor magyar miniszterelnök megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint nem szeretne közös határt Oroszországgal. A magyar vezető elmondta, hogy szerinte sem Ukrajna, sem Oroszország nem nyerheti meg a háborút, és a háború csak béketárgyalással zárulhat, amelyet mielőbb meg kell kezdeni “több élet megmentése érdekében”. Amikor Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy Putyin háborús bűnös, Orbán tiltakozott, mondván, “ez a háború után fog eldőlni”.

Orbán ugyanakkor leszögezte: “nemzeti érdek és nemzetbiztonsági kérdés”, hogy Magyarországnak ne legyen közös határa Oroszországgal, mert “rossz emlékek vannak” a történelem ilyen korszakairól.

Ám annak ellenére, hogy Orbán attól tartott, hogy szomszédja lesz az Orosz Föderációnak, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette, hogy Budapest 18 millió dollárt fektet be “Csád fegyveres erőinek képességeinek javításába”. Magyarország úgy döntött, hogy nem finanszírozza a szomszédos Ukrajnát, hanem forrásokat irányít Csád biztonságának erősítésére. Budapest hangsúlyozta, hogy a választást az ukrajnai háború békés megoldásának támogatása motiválja, és az afrikai ország stabilitásának és biztonságának megőrzését célozza.

Felismerve, hogy Európa elveszítheti Magyarországot mint szövetségest (akár ilyenet is), Magyarországnak mintegy kétmilliárd eurónyi uniós forrást sikerült felszabadítania, miután Orbán Viktor kormánya eleget tett az Európai Bizottság oktatási képzésre és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó követeléseinek. Ezt az információt március 1-jén erősítette meg az Európai Bizottság képviselője, Stefan De Keersmaecker, akit a Bloomberg ügynökség idéz.

Stefan De Keersmaecker szerint az Európai Bizottság feloldotta az utolsó részletet, miután Magyarország teljesítette az oktatási képzéssel és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos úgynevezett tematikus feltételeket. A források annak a több mint 30 milliárd eurónak a részét képezik, amelyet az EU elhalasztott Magyarország számára, a Budapest által teljesített feltételek pedig nem kapcsolódtak a jogállamiság vagy a korrupció miatti aggodalmakhoz – ezek a finanszírozás befagyasztásának fő okái. A legutóbbi döntés óta 19 milliárd euróra csökkent az EU által Magyarországtól továbbra is visszatartott pénzösszeg – mondta De Keersmaecker. Ennek körülbelül a fele a COVID-19 elleni küzdelemhez nyújtott támogatás és hitel, a másik fele pedig úgynevezett kohéziós alap.

Talán ennek fényében írta alá a magyar parlament elnöke, Kövér László Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását, és küldte ki a törvényt az elnöki hivatalnak kihirdetésre. A törvényhozók február 26-án jóváhagyták Svédország NATO-csatlakozását, ezzel elhárítva a legújabb akadályt a skandináv ország történelmi lépése előtt, amelynek semlegessége a két világháborún és a hidegháborún át is kitartott. A magyarországi szavazás véget vetett Svédország biztonságpolitikai átalakításának több hónapos késlekedésének, és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök látogatását követte, amelynek során a két ország fegyverkezési megállapodást írt alá.

Magyarország tehát ismét ragaszkodik kettős politikájához, mintegy támogatva a Nyugatot az orosz agresszió elleni biztonság megerősítésében, de nem siet segíteni az Orosz Föderáció elleni harcban a fő államnak – Ukrajnának. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint az idő “egyértelműen Oroszország oldalán áll”, a nyugat-európai politikusok korábban elhangzott kijelentései pedig rendkívül “felelőtlenek és veszélyesek”. “Már hónapok óta hallom a külügyi vezetők ülésein, hogy az ukránok igyekeznek olyan pozíciót szerezni a harctéren, amellyel nyereségesebben kezdhetnének tárgyalásokat. Az elmúlt hetekben-hónapokban mindenki számára világossá vált, hogy ez a forgatókönyv nem létezik, és ha igen, akkor megbukott. Az idő egyértelműen Oroszország oldalán áll, az oroszok sikerrel járnak a csatatéren. Minél később lesz a tűzszünet és a tárgyalások megkezdése, annál rosszabb lesz Ukrajna helyzete” – mondta Szijjártó.

A kiadvány megjegyezte: a magyar Külügyminisztérium vezetője a rádióban hangsúlyozta, hogy “a NATO védelmi szövetség, nem támadó”, és “nem az a feladata, hogy megtámadjon valakit”.

“Ezért őszintén remélem, hogy a NATO-országok közül mindenki képes lesz felelősen viselkedni a következő időszakban. Rendkívül felelőtlenek és veszélyesek azok a kijelentések, amelyeket a nyugat-európai politikusok korábban egymás után tettek, azért is, mert egy ilyen feszült helyzetben nemcsak a tettek, hanem a szavak is feltűnő jelentőséggel bírnak” – hangsúlyozta.

Magyarország kettős politikája komoly kihívást jelent az EU és a NATO számára. Brüsszelnek továbbra is nyomást kell gyakorolnia Magyarországra, hogy változtasson politikáján, és csatlakozzon az orosz agresszió elleni közös erőfeszítésekhez, mert az orosz határ nap mint nap az irányába halad.