Magyarország ellenzi az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – mondta Hollik István, a kormányzó Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hollik szerint a Fidesz-KDNP koalíció álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: még a csatlakozási tárgyalások megkezdését is elfogadhatatlannak tartják a hadiállapotban lévő Ukrajnával, hiszen az egész Európára nézve biztonsági fenyegetést jelenthet.

Nem sokkal ezelőtt Orbán Viktor is tiltakozott az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése ellen. Ezt jelentette be pénteken az állami rádióban az ország miniszterelnöke.

Orbán ugyanakkor megjegyezte, hogy Brüsszel „tartozik Magyarországnak”, de cáfolta, hogy Ukrajna ügye valamilyen módon összefügg a Brüsszel és Budapest közötti vitával az uniós költségvetésből származó eurómilliárdokkal kapcsolatban, amelynek Magyarországnak juttatását felfüggesztették a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt.

A magyar kormány tizenharmadik alkalommal tervezi a lakossággal való konzultációt, amelynek fő kérdése Ukrajna uniós tagságának támogatása lesz – közölte Menczer Tamás, az Orbán-kormány képviselője. Beszédében orosz narratívákra játszik, és arra kéri a polgárokat, hogy a konzultációk fő kérdésére „nem”-et válaszoljanak, mondván, ez állítólag háborút hoz az Európai Unió területére, és minden támogatás Ukrajna megsegítésére irányul.

„Szeretném egyértelműen leszögezni, hogy az, hogy Magyarország nem hajlandó tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával az EU-tagságról, nem üzleti megállapodás tárgya… Ez nem hozható összefüggésbe a Magyarországnak jogosult források kérdésével” – mondta Orbán.

A Reuters szerint Magyarország gazdasági stagnálással és növekvő költségvetési hiánnyal néz szembe idén. Az ország az EU legmagasabb inflációjának leküzdéséért küzd, amely az első negyedévben meghaladta a 25 százalékot.

A magyar hatóságok manipulációkat terveznek alkalmazni a konzultációk során, hogy torz képet alkossanak a közvéleményről. Orbán kormánya a konzultációk során különösen manipulációkkal tervezi azt megmutatni, hogy Magyarország finanszírozása apad, és az országot háborúba vonják.

A magyar kormány 2023 januárjában már egyeztetett az oroszellenes szankciókról, és a megkérdezettek 97 százaléka ellenezte az Oroszország elleni szankciók bevezetését. A konzultációkon azonban mindössze 1,4 millió állampolgár vett részt, annak ellenére, hogy Magyarországon a választópolgárok száma meghaladja a 8 milliót, és maga a konzultációs eljárás sem olyan szigorú, mint egy népszavazás esetében. A konzultációkon általában Orbán szavazói vesznek részt, amit hívei kihasználnak.

Ez az uniós intézményekkel való folyamatos konfliktusok közepette történik, ami a civil szervezetek, a tudósok, a média és a bíróságok feletti állami kontroll erősödése miatt következik be. Az elfogadott törvény miatt is viták keletkeznek, amely egyesek szerint sérti az LMBT közösség képviselőinek jogait.

Sem a magyar finanszírozás csökkentése, sem a háborúba való „behúzás” nem igaz. Az EU-csatlakozás semmilyen katonai kötelezettséget nem ró az Unió tagjaira. Ami a finanszírozás csökkentését illeti, Orbán maga is jelentős erőfeszítéseket tesz ennek érdekében, különösen kormánya jogállamiság-sértése miatt.