Magyarország politikai beaumonde az Európai Unió országai közül a legoroszbarátabb politikát folytatja. A legkimerítőbb helyzet azonban politikusaink számára az az állapot, amelyben az országunk van – az Európai Unió, Ukrajna és Oroszország közé. Felajánljuk, hogy részletesen elemezzük, milyen preferenciákat vagy veszteségeket él meg hazánkat Budapest háromszékre ültetési politikája.
Magyarország az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta nagyon visszafogottan viszonyul a helyzethez. Egyrészt a kormány humanitárius segélynyújtással foglalkozik, egyetért az Oroszországgal szembeni EU-szankciók egy részével, és támogatja az orosz háborús bûnök kivizsgálását a Nemzetközi Büntetõbíróságon (ahol egyik orosz képviselõ sem jelent meg). Másrészt a magyarok nyíltan ellenzik a fegyverszállítást, területük megadását más országok fegyvereinek tranzitjára, illetve embargót az orosz energiaügyre (ami a hivatalos Kijev számára a legkívánatosabb).
A hivatalos Budapest ezt azzal magyarázza, hogy Magyarország nemzeti érdekei és biztonsága a legfontosabb (például „Ez nem a mi háborúnk”). Azonban még ezzel a logikával is nehéz tovább védeni Oroszország politikai és gazdasági érdekeit az EU érdekeinek, egységének és értékeinek rovására.
Természetesen ebben az esetben Magyarország érdekeinek kell az első helyen állnia. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU-ban Magyarország bizonyos kötelezettségeket vállalt, többek között az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben. Ezért már most érthetetlen egy európai polgár számára, hogy azt akarja, hogy a magyar parlamenti képviselők ilyen gondosan őrizzék és tartsák fenn a kapcsolatokat Oroszországgal. Ma már nem titok, mert már nem lehet titkolni, hogy az Európai Unió országai közül Magyarország a legoroszbarátabb politikát folytatja. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor nagyon óvatosan viszonyul a háborúhoz, nyíltan figyelmen kívül hagyva kibontakozó tragédiát Ukrajnában – magyar szomszédban. Véleménye szerint az orosz-ukrán háborúban való túlzott szerepvállalás negatívan befolyásolhatja az állam belpolitikáját.
Figyelemre méltó, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást követő első napokban a magyar hírügynökség „orosz hadműveletnek” nevezte az Ukrajnában történteket (ahogy Oroszország hivatalosan még mindig nevezi az Oroszország és Ukrajna közötti háborút), ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük hogy az Orbán-rezsim (most frissítve) csaknem teljesen irányítsa a hagyományos média politikáját. Csak később változott meg helyenként a narratívája. Nyilvánvaló, hogy Orbán a sorsdöntő országgyűlési választások előestéjén a magyar társadalmat a lehető legnagyobb mértékben el akarta szigetelni a szomszédos ország eseményeitől. Ennek eredményeként választási kampányának egyik fénypontja Magyarország konfliktuspolitikája volt. Mégpedig az a politika, hogy ne avatkozzunk be és ne vonjuk be Magyarországot a szomszédok háborújába.
Így a kormányfő az egységes ellenzékkel ellentétben egyértelműen kijelentette, ha a Fidesz nyer, Magyarország nem fog belekeveredni az ukrajnai háborúba. A domináns narratíva pedig két szlogenre csapódik le: Magyarországot távol tartani a háborútól, és gondoskodni „nemzeti” érdekeiről. „Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segítünk a rászorulóknak, de meg akarjuk védeni magunkat és meg akarjuk védeni a saját nemzeti érdekeinket” – mondta Orbán a brüsszeli EU-NATO csúcs után. Ismét figyelmen kívül hagyva az EU közös döntését, és megpróbálja fenntartani a kapcsolatokat Oroszországgal. Ezért Ukrajna támogatása mint mindig minimális és korlátozott volt. És bizonyos esetekben egyáltalán nem (például a fegyverszállítás kérdése).
„Azt mondanám, hogy a Fidesz-támogatók 30-40 százaléka nagyon oroszbarát” – mondta Hegedűs Daniel, a német Marshall Alap közép-európai elemzője. El kell ismerni, hogy a magyar kormány információs politikája elérte célját. Így a Századvég közvélemény-kutatása szerint szinte minden magyar (90%) úgy gondolja, hogy országa nem keveredhet fegyveres konfliktusba, és biztonságának biztosítása kiemelten fontos. Mindössze 9% gondolja úgy, hogy Putyin európai offenzívájának megállítása fontosabb és sürgősebb feladat.
Az áprilisi választások után aligha beszélhetünk változásról a magyar politikában. Budapestnek ez az álláspontja sokakat sokkol Ukrajnában és az EU-ban is. És ezt még azok sem hagyják figyelmen kívül, akik egészen a közelmúltig szoros kapcsolatban voltak Orbánnal és politikai erejével.
Tehát Magyarországnak döntenie kell saját politikai irányvonaláról, vagy fel kell adnia saját érdekeit az EU érdekei, értékei érdekében, vagy segítenie kell Ukrajnát nem formálisan, hanem valóban. Például, hogy ne akadályozza meg az embargót, vagy ne tegyen semmit, tovább fejlesszen Oroszországgal való kapcsolatokat, és dőljön hátra, megvárva amíg Putyin magyar földre érkezik.
#Europa #EU #Oroszorszag #Ukrajna