Varga Mihály szerint a program az önzetlen segítőkészségről szól és a nemzeti összetartozás alulról szerveződő ünnepévé vált.
Kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre – hangoztatta a pénzügyminiszter szombaton Tiszafüreden, a „Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei búza gyűjtő és összeöntő napján, hozzátéve, hogy ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint tizenhárom évvel ezelőtt, a program indulásakor.
Új nemzeti ünnep
Varga Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) által rendezett eseményen arról beszélt, hogy a Magyarok kenyere program egy bő évtizede egyfajta új nemzeti ünneppé nőtte ki magát: az önzetlen segítőkészség, a nemzeti összetartozás alulról szerveződő ünnepévé vált. A magyarságban töretlenül jelen van az összetartozás elemi érzése, amely ebben a programban is felszínre törhetett – mondta.
Tizenhárom évvel ezelőtt a pécsi Korinek László kezdeményezésére indult el a program és az első évben gyűjtött búza mennyisége egy bő évtized alatt a százszorosára nőtt. Ma százszor annyi kenyeret süthetnek az összegyűjtött lisztből, mint kezdetben
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy kultúrát csak összetartozó emberek hozhatnak létre. A miniszter felidézte, hogy 13 évvel ezelőtt Pécs viselte az Európa kulturális fővárosa címet és ennél jobb nem is történhetett, minthogy a kulturális évadból „szárba szökkent” ez az összetartozást évről évre megerősítő civil kezdeményezés.
300 kilós kenyér
Augusztus 20-ra, Szent István napjára, az államalapítás ünnepére készül majd el a Magyarok kenyere program keretében az ország kenyere. Ehhez a 300 kilogrammos kenyérhez az anyaországi búza mellett a határon túlról, a diaszpórából is érkezik búza, kovász, só és forrásvíz – mondta.
Varga Mihály elmondta: a tavalyi aszály után idén már lényegesen jobbak a terméshozamok. A hazai búzatermés minőségben és mennyiségben is ki tudja elégíteni a hazai igényeket. A magyar mezőgazdaság idén pozitívan tud hozzájárulni a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Varga Mihály kitért arra, hogy a szomszédunkban zajló háború és a brüsszeli lépések a magyar agráriumra is káros hatással vannak.
Felidézte, hogy néhány hónapja nemzetközi megállapodás született annak érdekében, hogy az ukrán gabona háborús helyzetben is eljusson a célpiacát jelentő afrikai országokba.
Mint mondta: nem ez történt, a szállítmányok a közép-kelet-európai országokban rekedtek, felborítva a piacainkat, károkat okozva a helyi gazdáknak.
Kiemelte: ha nem akadályoznák meg, hogy az ellenőrizetlen minőségű ukrán gabona elárassza a magyar agrárpiacot, akkor a dömpingárak tönkretennék a magyar gazdákat és akár már jövőre magyar búza nélkül maradnánk. Bár Magyarország, történetének legnagyobb humanitárius akciójával segíti a háború sújtotta Ukrajnát, „nekünk a magyar az érdek az első” – hangsúlyozta. „Nem hagyjuk magunkat tönkretenni, megvédjük a magyar gazdákat az ellenőrizetlen minőségű ukrán gabonával szemben” – hangsúlyozta Varga Mihály.
Így sosem esszük meg a kenyerünk javát: kezdünk leszokni a pékárukról
Bár megmenekült a bezárástól a magyarországi pékségek többsége, mondta a Napi.hu-nak Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke, ugyanakkor a kenyér árának drágulása miatt a lakosság jelentősen kevesebb pékárút vásárol.