Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szerint Ukrajnának „fel kell adnia a Krímet”, hogy „véget vessen a háborúnak”.

         „Talán megbeszéljük a Krímet. De neki [Putyinnak, – a szerk.] még gondolkodnia kell [Ukrajna, – a szerk.] megszállásán. Zelenszkij sem akarhat mindent. A világnak békére van szüksége… Meg kell találnunk a megoldást” – hangsúlyozta a brazil elnök.

         Az ukrán külügyminisztérium (KÜM) már negatívan reagált erre a kijelentésre.

         „Ukrajna nem kereskedik a területeivel” – hangsúlyozta a Facebookon Oleg Nikolenko, a Külügyminisztérium szóvivője.

         Ukrajna nagyra értékeli a brazil elnök erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon az orosz agresszió megállítására. Ugyanakkor egyértelműen meg kell jegyeznünk, hogy a Krím Ukrajna szerves része, amit a nemzetközi jog is megerősít. Ukrajna nem kereskedik területeivel és állampolgáraival az agresszorral.

         Szerinte nincs jogi, politikai vagy erkölcsi oka annak, hogy Ukrajna akár egy centiméternyi ukrán földet is feladjon.

         „Az ukrajnai béke helyreállítására irányuló közvetítői erőfeszítéseknek a szuverenitásának tiszteletben tartására és Ukrajna területi integritásának teljes helyreállítására kell épülniük, az ENSZ Alapokmányának elveivel összhangban” – hangsúlyozta Nikolenko.

         Emlékeztetünk arra, hogy 2014-ben az ukrán félszigetet Oroszország agresszióval és a helyi lakosság jogainak erőszakos elnyomásával annektálta. Bűntetteik legitimálására az orosz hatóságok helyi népszavazást tartottak. Az úgynevezett „népszavazás” propagandaműsor volt, amelynek semmi köze nem volt az akarat kifejezéséhez.

         Az elnyomások egyelőre nem értek véget. Oroszország továbbra is brutális megszállási rendszert hajt végre a Krím-félszigeten, kifosztja és gyarmatosítja a félszigetet.

         Ráadásul Oroszország számára a Krím ugródeszka az agresszió kiterjesztéséhez. Ez történt 2022-ben, és ez folytatódik az orosz katonai jelenlét végéig a félszigeten. Kijev készen áll a Krím megszállása megszüntetésének különféle lehetőségeire, beleértve a katonait is, de nem utasítja el a diplomáciai megoldást sem.

         „Bizony, nagyon rövid időn belül, történelmi szempontból nagyon kevés hat hónap, vagy öt vagy hét hónap, és a Krímben leszünk. Talán ez túl optimista, de ez egy matematikailag igazolt optimizmus. Még egyszer mondom, Oroszországnak nincs elég forrása a helyzet megfékezésére. A háború logikája teljesen nyilvánvaló, és a Krím realitásairól mindenképpen beszélhetünk a jaltai rakparton. És minden bizonnyal beszélhetünk majd a Krím abszolút hatékony jövőjéről” – mondta Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.