A Moszkva és Peking között a napokban kirobbant diplomáciai botrány az orosz határőrök kínai állampolgárokkal szembeni durvasága miatt. Azonban ez nem tekinthető a két ország viszonyának kihűlésének kezdete. A Bloomberg amerikai kiadvány ír erről.
A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy a kazah-orosz határon kínai utazókkal történt incidens bizonyos visszhangot kapott Kínában, és kemény diplomáciai nyilatkozatra kényszerítette Pekinget.
Henry Wang Huiyao, a Kínai és Globalizációs Kutatócsoport pekingi alapítója szerint ez az incidens megmutatja a világnak, hogy Kína és Oroszország kapcsolata többrétegű és összetettebb, mint ahogy azt sokan gondolják Nyugaton. „Kínának jó kapcsolatokat kell fenntartania Oroszországgal. Ez nem jelenti azt, hogy mindent helyeselnek, amit Oroszország tesz” – mondta.
Ennek ellenére Kínának több oka is van arra, hogy haragudjon Putyinra, többek között a gabonaügyletből való kilépésre vonatkozó döntése miatt, ami Kínát is érintő problémákhoz vezetett a globális élelmiszerpiacon. És ez csak egy része a problémának – mondja Raffaello Pantucci, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies vezető munkatársa.
„A fő probléma továbbra is a konfliktus hosszú távú természetének kiszámíthatatlansága. A háború destabilizálja a világot, és ez Peking szemszögéből rossz, még akkor is, ha tetszeni fog nekik, hogy elvonja a figyelmet a Nyugat Kínára való összpontosításáról” – mondta.
Érdemes felidézni Lars Lökke Rasmussen, a dán külügyminisztérium vezetőjének szavait az Orosz Föderáció és a Kínai Népköztársaság kapcsolatáról. „Putyin nem hallgat az európai vezetőkre, hanem egyértelműen Kínára. Ezért szeretném meggyőzni Pekinget, hogy Kínának ki kell fejeznie álláspontját” – mondta a politikus.
2023 elején az amerikai hírszerzés arról számolt be, hogy Peking korlátozott mennyiségű lövedéket és kézi lőfegyvert szállított át Moszkvának. És bár Kína hivatalosan tagadta ezt az információt, később képek jelentek meg az interneten az orosz katonai személyzet által használt kinai lövedékekről. Még mindig nincs ok arra, hogy jelentős fegyverkészletekről beszéljünk. Azokat az alkatrészeket, amelyeket Moszkva korábban Nyugaton vásárolt, főleg Kínából szállítják Oroszországba. A Kínából szállított alkatrészek minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Azonban még mindig nem rosszabbak az oroszoknál, de lényegesen rosszabbak nyugati alkatrészeknél. Egyes források egy orosz katona szavairól számoltak be, aki névtelenül azt mondta, hogy ő és katonatársai néha félnek hozzányúlni a kínai alkatrészekből összeállított berendezésekhez. Tehát az Orlan drónok egyre gyakrabban kezdtek meghibásodni repülés közben, és a harckocsiban lévő tűzvezérlő rendszer meghibásodott (az ukrán védelmi erők szerint).
A nyugati technológiák reexportja segít Moszkvának részben kompenzálni a szankciókból eredő veszteségeket. Leggyakrabban orosz magánszemélyek és jogi személyek olyan cégeket nyitnak a Kínában, amelyek termékeket küldenek Oroszországba. Az idei év eleje óta ennek a programnak a keretében csak több mint félmilliárd dollár értékben szállítottak rádióalkatrészeket az Orosz Föderációba. Júliusban az Európai Unió és Japán olyan eszközöket vezetett be, amelyekkel ellenőrizhető a chipek exportja számos országba, beleértve Kínát is. Ez egy fontos lépés a csúcstechnológiák Oroszországba irányuló reexportjának szisztematikus problémájának megoldása felé.
Hiszen bármennyire is Kína igyekszik Putyin „megbízható hátulja” lenni, Oroszország és Kína nem stratégiai partner. Li Hui Kína különleges képviselőjének érkezése a dzsiddai találkozóra nem változtat álláspontját az ukrajnai háborúról, és ebből még nem lesznek gyakorlati következményei.
A Kreml azonban a maga részéről kezd elégedetlen lenni Kína folyamatos erőfeszítéseivel, hogy nemzetközi fórumokon népszerűsítse béketervét – jegyezte meg az ISW.
„A Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Vang Ji Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi igazgatóságának vezetője között Kína szaúd-arábiai béketárgyalásokon való részvételét követően folytatott megbeszélések arra utalnak, hogy Kína egyre inkább összetűzésbe kerül Oroszországgal a háború befejezését célzó rendezési javaslattal kapcsolatban” – jegyezték meg az elemzők.
Az ISW arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország és Kína külügyminisztériuma eltérően ábrázolta Lavrov és Wang beszélgetését. „Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Lavrov és Wang „számos „forró” regionális témát érintett, köztük az „ukrán válságot”, míg a kínai külügyminisztérium szerint az orosz és a kínai fél „nézetekkel cserélt” a háborúról. A kínai külügyminisztérium a megbeszélésekről szóló jelentése arra utalhat, hogy a Kreml egyre csalódottabb Kína erőfeszítései miatt, hogy nemzetközi fórumokon szorgalmazza békeprogramját. Ez összhangban van az ISW korábbi értékelésével, miszerint Kínát nem érdekli az Oroszországgal fenntartott „határok nélküli partnerség”, amelyet a Kreml akar” – áll az üzenetben.
Nyilvánvaló, hogy Kína nem abban érdekelt, hogy Oroszország teljesen elveszítsen, de az is világos, hogy Kína nem érdekelt abban, hogy Oroszország nyerjen. Hiszen ha ez érdekelne, a segítség a katonai és technológiai szférában kézenfekvő lenne, nem pedig álcímek tucatjai mögé burkolna. Ezért jelenleg Kína és Oroszország inkább uralkodók és vazallusok, mint stratégiai partnerek.