Az országgyűlési képviselők és a kormánytagok vagyonnyilatkozatai minden évben január 31. éjfélig kell, hogy felkerüljenek a parlament honlapjára, ez idén sem lesz másképp, a kérdés csak az, hogy mennyi derül ki majd ezekből a dokumentumokból.
Az utóbbi években többször hozzányúlt a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerhez, de ez nem sokat változtatott azon, hogy az egész beszámolósdi leginkább formalitás maradt. Ahogy azt az Európai Bizottsággal kötött megállapodás nyomán létrehozott Integritás Hatóság tavaly decemberben megállapította,
Magyarországon a vagyonnyilatkozatok kontrollja csak elvi szinten létezik.
A képviselők az elmúlt évtized példái alapján valóban különösebb következmények nélkül azt írhattak be, amit csak akartak, nem egyszer fordult elő olyan, hogy a sajtó rajtakapta őket, ha kihagytak valamit, vagy tévesen töltötték ki a dokumentumot.
Kifelejtett teraszok, garázsok és ingatlanok
Rogán Antal például tíz nap alatt kétszer írta át a saját nyilatkozatát 2014-ben. Először azért, mert csak 50 százalékos tulajdonként tüntetett fel egy olyan lakást, ami 100 százalékban az ő tulajdonában állt. Másodszor azért, mert 36 négyzetméterrel kisebbnek írta be ezt az ingatlant, mint amekkora a valóságban volt. Később a hvg.hu azt is kiderítette, a balatonlellei nyaraló sem pont akkora, mint amekkorát leírt.
Ugyanebben az évben hasonlóan járt Varga Mihály is, aki 41 négyzetmétert hagyott ki a beszámolójából. Évekig csak egy 137 négyzetméteres lakást tüntetett fel ingatlanként a beszámolójában, mire kiderült, hogy tartozik ahhoz teremgarázs és tárolóhelyiség. A pénzügyminiszter egy évvel később azután módosította a vagyonnyilatkozatát, miután a sajtó felhívta a figyelmét arra, hogy a bevallott adatok alapján nem látszik, miből tudta megvásárolni a Pasa parki lakását.
Az egyik lekirívóbb esetet Tasó László fideszes államtitkár produkálta, aki ingatlanokat is kifelejtett a vagyonnyilatkozataiból és állami támogatásokat is hiányosan tüntetett fel. Aztán amikor a sajtó erről beszámolt, előbb tagadott, fenyegetőzött, sőt még rendőrségi eljárást is indított zaklatásra hivatkozva az ügyben, végül a korábban leadott dokumentumokat már a nyilvánosságot kerülve pontosította.
Szintén sokat elárult a rendszer működéséről, hogy Simonka György 850 milliós vagyonáról nem azért értesült a nyilvánosság, mert ő azt fideszes képviselő korában bevallotta, hanem azért, mert miután megvádolták bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással, vagyonelkobzást kért rá az ügyészség.
Új rendszer a régi köntösében
A Fidesz a korábban sem túl sok transzparenciát biztosító vagyonnyilatkozati rendszert 2022 nyarán az Európai Parlament vagyonnyilatkozati gyakorlatára hivatkozva úgy módosította volna, hogy a képviselők valódi vagyonának elfedésére alkalmas, addig is meglévő kiskapukat óriásivá tárta volna. Ezt a rendszert, amelyben a képviselőknek nem kellett volna beszámolniuk az ingatlanjaikról, az autóikról, a megtakarításaikról, a hiteleikről és a tartozásaikról sem, annak ellenére akarta bevezetni Magyarországon a kormány, hogy korábban Brüsszelt kritizálva néhány hónappal korábban még a Fidesz-média is a korrupció melegágyának nevezte azt.
Végül 2022 ősszel visszaállították a korábbi, valamivel részletesebb nyilatkozatokat előíró modellt, némi csavarral. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a képviselőknek be kell számolniuk az ingatlanokról, nagy értékű ingóságokról, jövedelmeikről, megtakarításukról és tartozásaikról is, de
nem kell megadniuk például pontos fizetésüket a vagyonnyilatkozatukban, elég a bérsávot megjelölniük, valamint nem kell beleírniuk nagyobb értékű ingóságaikat, vagy azt, hogy azokhoz hogyan jutottak hozzá.
Ahogy arra már a bevezetőben is utaltunk, Integritás Hatóság, amely tavaly március 31. óta ellenőrizheti a vagyonnyilatkozatok tartalmát, sőt vagyonnyilatkozati eljárás is indíthat, ha valótlanságot fedez fel valahol, a jelenleg is révényben lévő rendszerről lesújtó értékelést fogalmazott meg 2023 decemberében. Problémának találták azt, hogy a nyilatkozatokat többnyire papíralapon, nem egységes és alig nyilvános rendszerben nyújtják be a képviselők, ráadásul nem szankcionálható a megsértése. Ezek orvoslására az Integritás Hatóság átfogó reformot javasolt.
Kisatírozott családtagok
Bár az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére tavaly év végén elismerte, hogy az Integritás Hatóság javaslatai alapján várható még törvénymódosítás ebben a témában, egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kormány nagyobb átláthatóságot szeretne. Néhány hete derült ki ugyanis, hogy a parlament honlapján közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokból egészen 2012-ig visszamenőleg kisatírozták a hozzátartozóik (házas- vagy élettársaik és gyermekeik) nevét.
Annak ellenére, hogy a politikusok valós vagyoni helyzetéről nem igazán lehet képet kapni ezekből a dokumentumokból, az már többször előfordult, hogy válásokról vagy a családi állapot változásáról innen értesült a nyilvánosság.
A legemlékezetesebb eset, hogy 2021-ben Rogán Antal vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy teljes titokban harmadszorra is megházasodott. Ezután lett botrány abból, hogy az új neje, Rogán Barbara néhány hónappal a frigy előtt a családjával együtt nyolc különböző borsodi településen összesen 1022 hektárnyi földet tervezett megvenni. Az egész történetről azért tudott beszámolni a sajtó, mert az Orbán-kormány egyik legbefolyásosabb miniszterének a vagyonnyilatkozatából kiderült az új feleség leánykori neve, ami ráirányította a figyelmet az Obrusánszki család bizniszeire. A földvásárlások végül nem valósultak meg, az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormányhivatal leállította a folyamatot.
A képviselő családtagjainak egyébként a régi-új rendszerben szintén le kell adniuk a vagyonnyilatkozataikat, de azokat továbbra sem kell nyilvánosságra hozniuk, sőt még könnyítés is fért a rendszerbe: a képviselőknek azt az ingatlant sem kell feltüntetniük, ahol aktuálisan ők és közvetlen hozzátartozóik laknak, még ha az ingatlan a saját tulajdonukban is van.
Nem mintha korábban nem lehetett volna a hozzátartozók mögé rejteni a vagyont. Ahogy arról ebben a cikkünkben részletesen olvashatnak, a „család” kártyát korábban kijátszotta már Rogán Antal, Szijjártó Péter, Kocsis Máté is, de arra sem derült soha fény, hogy mi szerepelt L. Simon László pedagógus végzettségű, fitneszedzőként dolgozó felesége vagyonnyilatkozatában, pedig érdekes lett volna. Az asszony ugyanis 281 millió forintért vett földeket 2016-ban, amikor a mára kegyvesztett L. Simon még miniszterelnökségi államtitkár volt.
Mit árult el Orbán vagyonáról eddig a vagyonbevallás?
Röviden: nem sokat. Kicsit hosszabban: a miniszterelnöknek éveken át alig számolt be megtakarításról, 2017-ben 965 ezer, 2018-ban 1,39 millió forint lapult csak hivatalosan a számláján, aztán 2020-ban a parlament honlapjára felkerült dokumentumban már egy árva forintnyi megtakarítást sem tüntetett fel Orbán. Amikor arról érdeklődtünk, hogy ez hogyan lehetséges, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte, hogy
a hatályos törvények szerint a vagyonnyilatkozatban a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelést kell feltüntetni; Orbán Viktor esetében ez a megtakarítás jóval alacsonyabb összegű, akárcsak tavaly.
A miniszterelnök vagyonnyilatkozata még 2022-ben is szinte teljesen üres volt, csak egy visszafizetett közel 900 ezer forintos kölcsön, egy felerészben tulajdonolt XII. kerületi lakás és a felcsúti ház szerepelt, ami hivatalosan csak Orbáné.
Azt már nem a vagyonnyilatkozatokból, hanem a K-Monitor által indított perből lehetett megtudni, hogy ebben a miniszterelnöki megtakarítások szempontjából szűkös időszakban Orbán 2015 és 2022 között több mint 2 millió forintot fizetett a külügynek olyan utazásokért, amelyekre családtagjai magánszemélyekként kísérték el. Bár ez az összeg nyolc ére leosztva egyáltalán nem tűnik soknak, érdemes megjegyezni azt is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) adatai szerint egészen addig nem fizetett a Orbán a családtagjai utaztatásáért, amíg le nem buktatta őket egy Rómában készült kép két éve.
Aztán a tavalyi vagyonnyilatkozatban már hirtelen megjelent közel 14 millió forint Orbán Viktor és felesége számláján. Bár ez a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb összeg, tekintve hogy Orbán Viktor ekkoriban már az egész EU egyik legjobban kereső kormányfője volt, nem tűnt meglepőnek.
Eközben, bár az ő vagyonnyilatkozataik nem nyilvánosak, más adatbázisok alapján azért lehet tudni, hogy a miniszterelnök családja kicsit látványosabban gazdagodott az elmúlt években. Orbán apjának bányászati cége 2022-ben rekord árbevételt ért el tavaly, vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletei viszont még a bányáknál is több pénzt termeltek. A G7 tavaly nyáron úgy becsülte, hogy az összcsaládi vagyon rövid időn belül meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.
A Demokratikus Koalíció (DK) az elmúlt másfél évtizedben három különböző alkalommal is kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárását Orbán Viktor ellen, de érdemben egy esetben sem vizsgálták a miniszterelnök vagyonát.
2012-ben, amikor a Népszabadság cikke alapján merült fel, hogy Orbán valótlan adatokat közölt vagyonbevallásában budai, Cinege utcai ingatlanáról, a mentelmi bizottság még magyarázatot kért tőle. De mivel a miniszterelnök azt válaszolta, hogy vannak változások, de majd javítja a nyilatkozatát, ha azokat átvezetik a tulajdoni lapon, nem indult eljárás.
Az ellenzéki párt 2018-ban azért akart ugyanilyen eljárást indíttatani, mert a kormányfő nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban, hogy rendszeresen a kormánnyal üzletelő Garancsi István magánrepülőjén jár külföldre futballmeccseket nézni; tavaly pedig azért, mert sajtóértesülések szerint Orbán munkamegbeszélésekre is használja az apja nevén lévő, de valójában az általa és családja által használt hatvanpusztai birtokot. Ezekben az esetekben a kezdeményezésük azért nem járt sikerrel, mert az Országgyűlés mentelmi bizottsága szerint azok „feltételezéseken alapultak”.